Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)

Függelék

Kolozsvári Károly és örökösei Egy internetes fórumon találtam rá az alábbi, Csontváryt idéző visszaemlé­kezésre: „A nyolcvanas években, Rózsa György barátommal, akivel Miskol­con a Mandorla Közművelődési Egyesület alapítói voltunk, hírt kaptunk a Felvidékről egy idősebb magyar festőművész úrról, bizonyos Julius Hli- nicáról,301 hogy egykori mesterétől hallott történeteket, emlékeket őriz Csontváryról." Az egykori mester Gyurkovits Ferenc (1876-1968) festőmű­vész volt („Feri bácsi mesélte el nekem, aki vagy két évig tanított engem"), aki képzettségét Párizsban (1902, Julian Akadémia), majd Münchenben, az ottani akadémián (1904, Otto Seitz, majd Defregger irányításával) szerezte meg. Münchenben megnősült, de felesége elhunyt. Egyik barátja meghívá­sára 1910-ben jött Fosoncra, ahol letelepedett, s élete végéig élt. Nem sokkal később nyitották meg a „Gyurkovits és Erhardt akadémikus festők egyház­festészeti műtermét". Házában festőiskolát is működtetett, ahol szeretettel fogadta a művészet iránt érdeklődőket. (Ide járt, járhatott Hlinica is.) Né­hány évvel ezelőtt volt alkalmam találkozni és beszélgetni magas kort meg­ért leányával, aki sok érdekes részletet osztott meg velem Gyurkovits Fe­renc életéről, s tanulmányozhattam személyes anyagait is. Sajnos Csontvá- ryval kapcsolatosan nem beszélgettünk, s erre már nem is kerülhet sor, mert hosszas betegség után, 2010 decemberében elhunyt. Leánya ugyan vissza­visszajár Losoncra, de eddig többszöri kérésem ellenére sem sikerült időt szakítania rám. Az emlékezés szerint a gácsi parkot gyakran látogatták a környék fes­tői, közöttük Gyurkovits Ferenc, és találkoztak az akkor már festőként gya­korta Gácsra látogató Csontváryval. Sőt, feljutottak a gyógyszertár padlásá­ra is: „Csontvárytól egy rajz van nála és egy képvázlat (A losonci ember! Kolozsvári Károly)". A néhány évvel ezelőtt elhunyt Kolozsvári Károly Losoncon élt, s jelen­tős helytörténeti, illetve festménygyűjteménnyel rendelkezett, amit Prágá­ban letelepedett fia örökölt.302 Személyes ismerősömként az említett rajz és képvázlat ügyében levélben szólítottam meg. Leányától kaptam vissza­jelzést, aki megírta, hogy édesapja súlyos beteg. Röviddel a megkeresésem után elhunyt. Leánya ugyan ígéretet tett arra, hogy utánanéz a rajznak, de erre sajnos azóta sem került sor. 301 Számomra teljesen ismeretlen személy volt, akiről a képzőművészettel foglalko­zók sem tudtak. Az első értékelhető információt H. Szabó Kingától kaptam: „Nagykürtösön élt. Bejáratos volt Szabó Gyulához is, ügyesen festett ő is." To­vábbi adatokhoz Marta Kamasovától, a nagykürtösi levéltár igazgatónőjétől ju­tottam, miszerint Hlinica 1921-ben született és 1997-ben hunyt el. Egyik leánya Losoncon, a másik Rimaszombatban él. 302 H. Szabó Kinga közlése szerint ezek között nem volt Csontváry-kép. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom