Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
Székely Sándor A gácsi gyógyszertár utolsó bérlője, életrajzi adatai nem ismertek. Jogilag bizonyára kifogásolható azon cselekedete, hogy a patika padlására helyezett képek egy részét magával vitte, s azokat nem adta át Csontváry rokonainak, ugyanakkor azonban éppen ennek köszönhető, hogy a padlásra „száműzött" művek nagyobbik része megmenekült a pusztulástól. Gerlóczy Gedeon a Csontváry-képek vásárlásával kapcsolatban többek között ezt írja a gácsi padláson elhelyezett festményekről: „... többi magánkézben lévő képek a gácsi patika padlásáról kerültek elő. A bérlő, mikor 1920-ban visszatért Kecskemétre - a trianoni békeszerződés értelmében elcsatolt Felvidékről -, magával hozott kb. 20-25 db vásznat, amiket Csontváry mint tanulmányokat nem tartott kiállításra alkalmasnak. Ezeket, ahelyett, hogy a családnak adta volna át, jogtalanul eladta, ebből vásárolt dr. Bedő Rudolf hét darabot, én a Tengerparti sétalovaglást és Neményi Bertalan kb. tízegynéhány darabot. Talán még vannak lappangó példányok, de Lehel Ferenc is kereste őket, és nem talált többet, mint amit második könyvében reprodukciókban közölt."303 2010 szeptemberében egy rövid kirándulás részeként Kecskeméten jártam, s szerettem volna többet megtudni Székelyről. Csalódásként ért, hogy sem idegenvezetőnk, sem a könyvesboltok eladói, sem a Cifra Palota munkatársai nem tudtak róla információkkal szolgálni, a nevét sem ismerték. Pár nappal később ugyanilyen tartalmú választ kaptam az egyik kecskeméti intézmény művészettörténészétől is. Egyedül Mészáros Ágnes, az Orvos- és Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény munkatársa tudott néhány soros ismertetőt küldeni: „1919-ben megvette az Isteni Gondviselés gyógyszertárat a Csongrádi utca 1. szám alatt. O azok közé a nagyon kevesek közé tartozott, akik különös szerencsével túlélték a hitleri fasiszta idők végzetes deportálását. Midőn annak minden szörnyűsége után 1946-ban hazakerült, gyógyszertárát az államosításig vezette. Ekkor Székely Sándort behívták az akkori Gyógyszertári Központba gyógyszerész szakelőadónak, a ma is működő gyógyszertárát pedig 12/1. számmal jelölve besorolták a megyei hálózatba."304 Patikáját 1921-ben nyitotta meg a Csongrádi utca 1. szám alatt. A „jószívű" Székely család a kecskeméti művésztelep növendékeinek adogatta az útjában lévő, Gácsról elhozott képeket,305 mert „a művésztelep fiatal növendékei látogatták házukat, és panaszkodtak, hogy semmiképpen sem tudnak rendes festővásznat szerezni". Ekkor darabolták fel a Passió-jele303 ZOMBORY Lajos: A Csontváry-krónika korai fogalmazványa I., 289-290. p. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34., Pécs, 1990, 289-293. p. 304 LÓRÁND Nándor: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről. 157. p. In: Cumania III., Kecskemét, 1975,145-181. p 305 A Székely Sándor által elvitt műveket lásd a Gácsról származó képek listáján! 105
