Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Függelék
Alit Dánielné és családja A családdal kapcsolatos ismereteit H. Szabó Kinga, a losonci Nógrádi Galéria egykori alapítója és igazgatója osztotta meg velem: „Alit Dánielné volt az a hölgy, akinél én a gácsi vár képét láttam. Halála után a kép a fivéréhez került, Havas Ferencnek hívták, ez az úr, nejével együtt Pozsonyba költözött, ahol akkor már a lányuk élt. Haláluk után kerestem a kapcsolatot a lányukkal, azt hiszem, Zsuzsának hívták, nagy nehezen sikerült tőle annyit kicsikarnom, hogy a képet Magyarországra eladta. De hogy kinek, és mi lett a további sorsa, azt sajnos nem tudtam meg." Ha igazat adunk az elmondottaknak, akkor valószínű, hogy a festmény az Oppenheimer családtól került hozzájuk. Dr. Szepesházy Kálmán (1919-2008) Egy Rimaszombat közelében lévő községben, Felsőbalogon született. Tanulmányait Rimaszombatban, majd Prágában végezte. Röviddel az 1938-as visz- szacsatolás után, diákként került Budapestre. Geológusként végzett. 1943-ban be kell vonulnia, s csak a véletlen szerencsének köszönhette, hogy megmenekült a haláltól. Hazatérve Budapesten telepedett le. Térképész geológusként, olajkutatóként, majd a Magyar-Szovjet Olaj Rt. laboratóriumának kutatójaként tevékenykedett. 1964-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig a Földtani Intézetben dolgozott. Ezt követően jelentős időt és áldozatot szentelt a felvidéki magyar kultúra - elsősorban szülőföldje - támogatásra. „Egyike volt azon keveseknek, akik egész életükben szívügyüknek tekintették a közjó szolgálatát, ezen belül a felvidéki magyarság ügyét" - írja róla B. Kovács István.298 Szülőfaluja református templomának felújítását 200 000 koronával segítette, s egy nemzeti zászlót is adományozott a templomnak. Képeit - köztük egy Csontváry Kosztka Tivadart, öt Aba-Novák Vilmost (akit a világ legnagyobb monumentális festőjének tartott), továbbá hatvankettő Zmeták Ernőt, három Pleidell Jánost és negyvenöt Kunt Ernőt - a szolnoki Damjanich János Múzeumnak ajándékozta.299 Egy baráti beszélgetés alkalmával jegyezte meg, hogy az Óz című képen látható szikla nem más, mint „egy kiugró szikla Ajnácskő határában, Gortvapuszta fölött". Talán a Szárkő?300 298 B. Kovács István régész, egyetemi tanár. Rimaszombatban a Gömörország című folyóirat főszerkesztője, a Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület elnöke. 299 B. KOVÁCS István: „Mindig az igazságot, szépséget és jóságot kerestem és szerettem." Gömörország, 2008/2. szám, 59-61. p. 3°o Kérésemre adott személyes közlés (2010. október 7.). 103
