Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1672

393. (III. 191-192.) Ezek után kihirdették az uralkodó főispánhoz címzett és általa végrehajtandó rendeletét. I. Lipót az új adókivetés elintézésére minden egyes megyében elrendelte a parancs kihirdetését azzal, hogy a porták újból katonai és főleg kamarai és megyei tisztviselők által írassanak össze. Ez ügyben Felső-Magyarország két bárójára, úgymint a főparancsnok Paris Spankaura és Giovanni Andrea Joanellire lett bízva a felügyelet, Alsó-Ma- gyarországon pedig Heisster (Haister) báróra, aki lejött Pozsonyba. A pozsonyi kamarával együtt rájuk hárul majd az adókivetés elintézése. I. Lipót azt is kinyilvánítja, hogy az accisák begyűjtése az erre a célra szigorú eskü mellett kiküldött kamarai és katonai tisztviselők által történjen.

394. (III. 192.) Végre kellő tisztelettel kihirdették az uralkodó nyilatkozatát, amelyből a megye tudomásul vette az adókivetésre vonatkozó akaratát és rendelését. Ebből kitűnt, hogy

1. ) az adókivetési hányadot, ameddig a köz állapota megköveteli, a végső rendelkezés szerint kell meghagyni és szükségképpen be kell szolgáltatni;

2. ) az elrendelt kivetés fele gyanánt az egész országban, bármely portáról felerészben a földesurak, felerészben a jobbágyok évi 40 forintot fizessenek a kamarai kincstárba, vagy annak, akire a kamara át fogja ruházni. Mások, akiknek nincs portájuk, avagy magukat bármely ürüggyel ki akarnák vonni, semmiféle elért vagy vélt kiváltság (kivéve a szabad királyi városokat) alapján nem egyezkedhetnek erről a megyével, s bizonyos összegű hozzájárulás fizetése alól nem vonhatják ki magukat;

3. ) minden királyi városnak, mezővárosnak és más helyeknek, melyek nem tekinthetők portális helyeknek, accisát kell fizetniük, a hús mázsájáért 50, a kimért vagy behozott bor akójáért 30, a sör akójáért 15 dénárt jó magyar pénzben;

4. ) az új adókivetés kezdeti napjául június 1-jét jelölték ki;

5. ) ha valaki a porták, avagy a portaösszeírás miatt túlságosan megterhelve érezné magát és az uralkodóhoz folyamodik, Őfelsége megígéri, hogy panaszára talál majd megfelelő megoldást.

A vármegye közönsége úgy határoz, írni kell a főispánnak, hogy tudomásul vették az uralkodó rendeletét, és lehetőségeik szerint engedelmesen végrehajtják azt. A portaszámok kiigazítása ügyében várni fogják Heisster generális megkeresését, és készséggel meg fogják tenni a rájuk kiszabottakat.

395. (III. 192-193.) A Bezegh György által előadott panaszokra azt a döntést hozták, hogy mivel Lőrinci possessio lakosai tartoznak 20 mérő árpával, amelyet még Bezegh jegyzősége idején kellett volna neki megadniuk, megbízzák az alispánt, hogy ezt a 20 mérő árpát adósság formájában a nevezett possessio lakosaitól behajtassa.

396. (III. 193.) Ináncsi Ebeczky Menyhért kérésére az alispánt megbízzák, hogy az általa előadott ügyben írjon a szécsényi (Széchén) Olaj bégnek, valamint a hely vicekapitánya is legyen megkeresve ebben a dologban.

120