Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1672
hogy ők Vásár dy-vagy ont birtokoltak, jelentse ki a felperes fél, hogy az alperesek olyan Vásár dy-vagy ont birtokoltak, melybe nem volt a részükről tiszta beiktatás. A felperes prokurátora röviden megfelelt az elhangzottakra. A bemutatott adománylevelekből kitűnik, hogy a jelenlegi alperesek egykoron olyan javakhoz jutottak hozzá, melyek nem képezik vita tárgyát. Ellenben mind az előadottakból, mind a bemutatottakból keresetük világossá teszi, hogy ha valami a Vásárdy-vagyonból kérdéses, mert zálogjogon birtokolt, az ebből következően nincs alávetve a királyi adományozásnak. Ezért az kívánja, hogy azt ítéljék vissza nekik, a jelenlegi alpereseket pedig utalják vissza jogaik folytatásába az adománylevélben foglalt Kosárdy-javakba. Az alperes prokurátora szerint az alperesek Nagysztracin possessiót részben ősatyai, részben adományozás útján birtokolják, tehát a kérdésben forgó jószágot vagy atyai jogon vagy adományozás jogán, miközben zálogjogon, ahogy ez előadatott, semmit sem. A felperes prokurátora a Hármaskönyv I. részének 82. címében39 írtakat állítja szembe ezekkel, és a fentieket kéri. A törvényszék az elmondottak alapján a következő határozatot hozta: minthogy a két fél benyújtott bizonyítékai nem különítik el a Vásárdy-féle birtokrészt a Kosárdy családétól és az Ebeczky Tamás-féle örökségtől, a jelen ügyet a legközelebb tartandó törvényszékre kell halasztani, hogy ez idő alatt mindkét fél jobb és világosabb bizonyságokkal világítsa meg állítását. A végső ítéletet akkor fogják megkapni. 280. (III. 140-143.) A szolgabírák és Némethy Pál alispán (generosus) úgymint hatóság és felperes jelentése alapján paráznaság vétke miatt pert indítottak Krúdy (Crudy) Judit (nemes), Stephanides (Steffanides) János (re- verendus) felesége, mint alperes ellen. A felperes prokurátora, Ebeczky Tamás (nobilis) mindenekelőtt kikiáltás útján perbe hívja az alperest, miután pedig megjelent, előterjeszti a vádat. Eszerint az elmúlt időkben az alperes, nem tudni, miféle ártalmas lélektől félrevezetve, félretette az Isten és emberek iránti félelmet és a házasságtörőkkel szemben elfogadott törvények szigorát, megsértetve a házastársi hűséget, nem félt házasságtörést elkövetni. Ezért a Hármaskönyv I. része 15.40 és 105. címében41 írtak szerint kérik megbüntetését. Az alperes személyében törvényes prokurátora, Kis Mátyás (nobilis) a vádlott személyes jelenlétében ünnepélyes tiltakozást ad elő. Nem ért egyet az előadottakkal, az előrebocsátott keresettel, és bízik jogainak a sértetlensé39 Lásd a 33. sz. lábjegyzetet. 40 „Hogy a rablók, tolvajok és gyilkosok fekvő jószágai királyi adományzás alá nem tartoznak." 41 „Hogy a házasságtörésen kapott asszony hitbérét elveszti, de jegyajándékát nem." 88
