Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1670

zó birtokrészekkel együtt, ezt a losoncit is megszerezte annak a szerződésnek az erejénél fogva, valamint tényleges használattal és birtoklással jogigényét meg is szilárdította. Hasonlóképpen azt is mondta a felperes, hogy Dósa Ádám halála után ez a losonci birtokrész neki fizette az adót. Kieszközölve a királyi jóváhagyást, a felperes gróf nem állt el az említett szerződéstől az alperes keresetének megfelelően, mivel az éppen ezen szerződés alapján lett kibocsátva. Ezen valós és erős érvek okán (mivel a rövid folyamatú perek szokásos lefolyása a régi törvények szerint tiltó határozatokkal nem akadályozható meg) I. Lipót parancsa miatt az alperesnek kellő tisztelettel vissza kell lépni, az alispán ezen ügyekben hozott ítéletét minden pontjában - úgy záradékában, mint cikkelyében - jóvá kell hagyni.

A felperes köszönetét mond a bírák jognak és igazságnak megfelelő ítéletéért, és a küldő fél (principalis) számára az ítélet- és kiküldőlevelek kiadását kívánja, eltiltva az alperest a birokrész további megszállásától és a jobbágyok megkárosításától, mindenféle hatalmaskodó cselekedet véghezvitelétől, sőt fenntartja magának a jogot, hogy úgy netán adó erőszakos kicsikarása, vagy bármiféle jövőbeni, az alperes által megkísérlendő erőszakoskodás tekintetében ellene jogi úton járjon el.

Az alperes gróf személyében Szinnyei László (egregius) tiltakozik a hozott ítélet ellen, és a Királyi Táblához szóló fellebbviteli levél kiadását kéri. Valamint tiltakozását fejezi ki, mondván, hogy semmiképpen nem akar távozni az említett jobbágy földjéről, miként néhai Dósa Ádám losonci birtokrészéből sem, amíg erre bírói úton nem lesz kényszerítve.

A felperes gróf ragaszkodik az előrebocsátott tiltáshoz annak e helyen történő megismétlésével.

63. (III. 35.) A vármegye közönsége Gyöngyössy Istvánnak (egregius) a [füleki] erősség építkezése körüli fáradozásaiért 18 forintot rendel.

64. (III. 35.) Michalek Miklós szolgabíró és Barsi János esküdt (egregii) jelentéséből: Némethy Pál alispán Füleken (Filek), 1670. február 7-én kelt levelében utasítja a szolgabírák egyikét, hogy egy esküdttel együtt szálljon ki gróf Koháry István (tekintetes és nagyságos) kérelmére perbe idézni, bizonyítani, meginteni és eltiltani, s gyűjtsenek bíróilag tanúbizonyságokat az ország törvényeinek megfelelően, s ha kell, intézkedjenek is.

65. (III. 35-36.) Michalek Miklós szolgabíró és Barsi János esküdt, Némethy Pál alispán 1670. február 8. napján, Füleken (Filek) kelt megbízásából perbe idézték Csapó Kata asszonyt (nemes), Szabó Jeremiás (nemes vitézlő) házastársát bizonyos rágalmazások elkövetéséért, felszólítván őt, hogy maga személyében vagy prokurátora által adjon számot tetteiről.

Miután a jelentés felolvasása megtörtént, fölvétetett a per, melyet Koháry István (spectabilis ac magnificus) mint felperes indított Csapó Katalin (nemes) ellen rágalmazások vétkében. Gyürky Pál (nobilis) fenntartva a felperes

33