Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1685

károsultakat pedig szitkozódásokkal tartotta távol attól, hogy hozzá forduljanak, sőt az alispánokat is (ahogy Ebeczky György leveléből kitűnt) és a nála magánál közbenjárókat sértésekkel, a kétségkívül bántó „Hunczfut" német szóval illette, és még az anyjukat is gyalázta. A követ fáradhatatlanul mutassa be ezeket is a Haditanácsnak, és kérjen orvoslatot a fent írt korpo- nai katonák (akik közül a fő gazembert „Kurd"-nak nevezik) állandó támadásai és szabad garázdálkodása ellen, továbbá az okozott károk megtérítésére, és az említett Ócsay kapitány ellen is az igazságszolgáltatás elmellőzé- se miatt, amelyre pedig szent esküvés kötelezte.

737. (IV. 162.) Továbbra is sürgetni kell, hogy Kántor Pál szolgabíró útján a napokban történjék meg a megye követjárása gyarmati Balassa Gábornál (spectabilis ac magnificus), Őfelsége kékkői főkapitányánál.

738. (IV. 162-163.) Felolvasták Borcsiczky (Borcziczki) János (generosus) emlékeztető feljegyzését (memóriáié), amelyben nővére ludányi parasztjai részére kártérítést kért az alispántól, minthogy az ellenük támasztott követelés jogcímén a múlt nyáron Dobay János alispán (generosus) és vattai Bat- tha Pál szolgabíró (egregius) parancsára Kovács András lévai hajdú és mások elhajtották 12 marhájukat. Továbbá felpanaszolta, hogy mivel a megyei közgyűlésekről és törvényszékekről ez idáig körözőlevéllel nem értesítették, azt kívánja, hogy ezután ne hagyják értesítés nélkül, különben tiltakozik és kéri tiltakozásának jegyzőkönyvezését.

Határozat: Vissza kell írni Borcsiczkynek, hogy Kovács András hajtotta el rabló módjára a marhákat, és hogy ez ügyben az alispán a minapi, a lévai kapitánynál tett követjárása alkalmával nádori parancslevelet vett át. Aszerint Kovácsot el kell fogni és méltán megbüntetni. Mivel pedig az erről szóló levelet az alispán már néhány alkalommal megpróbálta átküldeni Lévára Borcsiczky János megkárosított parasztjai közvetítésével, akik ezt mindig megtagadták, ez ügyben az alispánt nem érheti vád. Kovácsnak nem lehetett követelése Borcsiczkyval szemben, amely okot adott volna a marhák el- hajtására, minthogy azon összeget illetőleg, melyet Kovács úgy említ, mint amit az alispán visszatart, Bercsényi Miklós vicegenerális (illustrissimus) az alispán közbenjárására már rég kifizette neki.

Ami a közgyűlés és a törvényszék idejéről szóló tudósítást illeti, ha azt eddig figyelmetlenségből mellőzték el, megparancsolják a szolgabíráknak, nehogy elmulasszák a következő megyegyűlés időpontjáról Borcsiczkyt értesíteni.

739. (IV. 163.) A tisztviselők megtették jelentésüket a megyei számadásokról.

740. (IV. 163-164.) A szolgabírák a megye statútuma alapján fáradozásukért cserébe a kvártélyra beszedett adóból két porta adóját maguknak követelték, mondván, a megyében bármiféle kivetés esetén ez régóta így volt szokásban. A megye ezen követelésüket azzal hárította el, hogy az idézett statútum csak azon adókivetésekre érvényes, amelyeket a megye a saját szükségleteire vet ki. Azokra nem érvényes, melyekhez akarata ellenére kel217