Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1685

lett hozzájárulnia. Az ilyen adókivetésekből befolyt összeget maradék nélkül át kell adni. Tehát ezt a statútumot az előbbi esetben igen, az utóbbiban viszont nem kell tekintetbe venni.

Ehhez járult még, hogy mivel az elviselhetetlen beszállásolási teher miatt egy portára néhány száz forint jutott, kettőre még annál is több, amely nem csekély összeg lévén, a megye a kiadásai miatt teljesen ki van merülve. Figyelembe véve tehát a jelen ínséges körülményeket, lehetetlen, hogy a megye a szegény nép végromlása közepette két portával kedvezzen a szolgabíráknak. Tekintettel azonban a szolgabírák hű szolgálatára és nem kevés munkájára, melyet az említett terhes beszállásolási összeg behajtására kellett fordítaniuk, egyenként 200 forintot adományoznak nekik Pelargus György és Michalek Miklós lerovásának hátralékából, minthogy a számadásaikban az említett két porta nem volt beszámítva. Amennyiben ez a beszállásolási adókivetés meghaladná a 200 forintot, ezzel a fölösleggel az előbbiek hátraléka növekedjék.

741. (IV. 164.) Néhai Kántor György (generosus) örököseinek 180 forintos hátralékából elengednek 100 forintot.

742. (IV. 164.) A vármegye közönsége elhatározza, hogy néhai hajniki Be- zegh István alispán (generosus) özvegyétől a jelenlegi alispán a szolgabírák- kal, és akiket még maga mellé tud venni, kétszer 15 nap (quindena) alatt hajtsa be a számadásokat.

743. (IV. 164.) A szolgabírák szintén hajtsák be más hátralékos adósoktól is a gabonára vonatkozó számadásokat.

744. (IV. 165-166.) Tiltakozás: Gyürky István és idősebb Gyürky Gáspár, Mocsáry György, Gellén (Gelin) András (generosi) és több hódoltsági nemes, továbbá Losonc oppidum nevében és személyében törvényes prokurátoruk, Ivanovics (Ivanovicz) András ünnepélyes tiltakozást, ellentmondást és kifogást terjeszt elő. Eszerint mivel az elmúlt 1684. esztendőben Király Mátyás vállalta el és viselte Losonc oppidum bírói hivatalának tisztségét, ebbeli minőségében beszedte a város nemeseitől és meghódolt lakóitól járó adót, megtartotta és tisztségéhez híven elvitte Egerbe. Miután azonban az említett Király Mátyás főbírót Csizmadia Andrással együtt kiküldték Egerbe az adó befizetésére, nemhogy fizettek volna a kereszténység fő ellenségének, és elszámolásaikat bemutatták volna megfelelő helyen, hanem semmi fáradságot nem kímélve ugyanezt az összeget csalárdul saját hasznukra fordították.

Miután ezt meg merészelték tenni, a törökök elszámolásra szólították fel Király Mátyást és Csizmadia Andrást, megfenyegetve őket a már említett város lakóinak elpusztításával és fogságba hurcolásával. A fentnevezettek ismételten és ünnepélyesen tiltakoznak a megye közönsége előtt ez ellen, és ha a törökök levelekbe iktatott fenyegetőzéseiből, melyeket a tiltakozókról és a város lakóiról közhírré tettek (amitől az Isten óvjon), bármi baj származna az idézés elhanyagolása miatt, Királyt és Csizmadiát meg kell vádolni Isten és a világ előtt. A panaszosok minderről bizonyságlevél kiadását kérik.

218