Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)

1685

csinálva - ingyen fuvarokat, ajándékokat és pénzbírságokat kicsikarni, és hogy a katonák úgy tartsák el magukat, hogy a szegény nép is megmaradhasson. Ha a kvártélyozás dolgában a hadbiztos a megye követével meg szándé­kozik állapodni, a követnek 4-5000 forintig legyen lehetősége a megegye­zésre. Amennyiben menne, törekedjék az összeget csökkenteni, nehogy a megye ezt Besztercebányán túlról kényszerüljön beszolgáltatni. A kifizeté­sére pedig igyekezzen a lehető legtávolabbi határidőt elérni. Ezek után mutassa be Mercy (Merczi) tábornok (excellentissimus) az alis­pánhoz intézett levelét, amelyet az Oláh János (egregius) katonasága számá­ra lerovandó beszállásolás ügyében írt. Meg kell kérni Rabattét, hogy írja meg Mercy tábornoknak, nehogy az Oláh-féle katonaság beszállásolásának bármely terhével súlyosbítsa a megye helyzetét, mivel a megye ügyeit e te­kintetben ő már eligazította. Minthogy a megye I. Lipót vonuló katonasága részére a felső részek, úgy Kassa, mint Szolnok irányába átjárhatóvá lett, de a falvak elhagyatottsága mi­att a szükséges élelmet, akár kenyeret, akár zabot, az átmenő katonaságnak nem képes biztosítani, Rabatta kegyesen gondoskodjék a gácsi várba vagy Losonc oppidumba szállítandó szükséges gabonáról és zabról, mivel ez az Eger körül tartózkodó és föl s alá mozgó katonaságnak nagy hasznára lesz. Panaszolja el, hogy a megye az újra és újra mindenfelől átvonuló katona­ságnak (ahogy ezt elő is adták) nincs híjával, akiknek fuvaros állatokat kell szolgáltatni, s ezeket azután nemcsak a szomszédos megyéig (ahogy szo­kás), de három-négy megyén túl is magukkal visznek, és gyakran minden fizetség nélkül maguknál tartanak. Átvonultukban a templomokat is feldúl­ják, a szerencsétlen nép ott talált javait széthordják, és egyáltalán nem ve­szik figyelembe, hogy ezzel a szolganépnek szegénységet és halálos ínséget, és bizony az uralkodónak is fogyatkozást és visszamaradást okoznak. A kö­vet kérje a főhadbiztostól, hogy adjon ki oltalomleveleket a nyomorult nép részére, nehogy a hasonló erőszaktételek és kicsapongások végrehajtói ilyen tetteket merjenek elkövetni. A többi eshetőséget a követ igyekezetére és ügyességére bízzák, s a megye érvényesnek és bizonyosnak tart majd min­dent, amit a követ ez ügyben mond, tesz és intéz. Kiadta a Losoncon tartott közgyűlés, 1685. december 20-án. Utóirat: Elmondani sem lehet, hogy mennyi kárt okoznak a korponai magyar katonák az igen meggyötört népnek, miközben állataikat folyton el­hajtják, a templomokban és a határban elrejtett ingóságaikat szétszórják, és ezenfelül az ott lakó szerencsétlen embereket kegyetlenül megkorbácsolják. Amikor pedig kapitányukat, Ocsai Ferencet a megkárosítottak megkérték, hogy gondoskodjék káruk megtérítéséről, nemhogy elégtételt biztosított volna nekik, hanem inkább minden megtett, hogy maga is hasonló zsákmá­nyolások és rablások résztvevőjévé váljon, ezáltal engedélyt adva a törvény- hatósága alatt lévő katonáknak további bűnök elkövetésére. A szerencsétlen 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom