Jancsó Éva: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670–1672, 1683–1685 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 60. (Salgótarján, 2012)
1685
lataikkal intézzék kiszabadításukat és kiváltásukat, amit levél útján a szomszédos törököknek is tudtára kell adni. 666. (IV. 111.) Minthogy Schulz generális (excellentissimus) katonasága errefelé szóródott szét, amilyen hamar csak lehetősége adódik az alispánnak, a megye nevében küldjön követeket az altábornagyhoz a portánkénti adókivetés érdekében, hogy méltán a kedvére tehessenek, és a szegény népet a pártfogásába és a védelmébe ajánlhassák. 667. (IV. 111-117.) A Caprara generálishoz (excellentissimus) induló követek utasítása: Elsőször: A követeknek mindenekelőtt legyen gondja arra, hogy biztosítsák Caprara generálist és más ott lévő főurakat a megye nemessége alázatos szolgálatainak felajánlásáról és a dolgok szerencsés kimenetelének megbecsüléséről, megígérve a három megye nevében, hogy továbbra is kedvükben járnak majd kellő számú állat levágásával. Másodszor: A követek mutassák be, hogy jóllehet minap a generális oltalomlevelet (litterae protectionales) adott a megye követeinek bármiféle, a szegény néppel szembeni zavargások, rablások és erőszakoskodások ellen, és ez ügyben természetesen Pálffy generálist (excellentissimus) is megkeresték, és feltárták előtte a végsőkig kimerült és reménytelen helyzetű nép szánandó helyzetét, az előbb elmondott eseményeket az általa kiállított, szabad menetelt biztosító levél (litterae salvi passus) sem akadályozta meg a megye előjogának kárára és hátrányára (ami a Szuhai István kékkői vicekapitány (egregius) által a megyének küldött levél másolatából is nyilvánvaló). A nyomorult lakosok még megmaradt kevéske jószágát a féktelen magyar katonák, különösen a Disznóssy-féle katonaság folytonosan elhajtja és nem hagy fel azzal, az említett megyék népe számára végső pusztulást hozva, az uralkodó (I. Lipót) kárára és a közjónak kárt okozva. Ezért kérjék a generálist, hogy találjon hatékony orvoslatot erre a bajra, nehogy ezután a nép számára ártalmas és veszedelmes rendeleteket adjanak ki, sőt inkább a közjóra tekintettel és a nép megmaradásának érdekében a kapitányok és hadnagyok szigorú vizsgálatai révén az elhajtott jószágok, amelyeknek száma Heves megyében legalább 4000-re rúg, kerüljenek vissza. A követek ezt fáradhatatlanul mutassák be Pálffy generálisnak is, hozzátéve, hogy a megyék élnek a gyanúval, hogy netán az ő neve alatt kiadott ártalmas parancsolatok, amelyek némely ellenséges indulatú informátor csele folyták készültek (és melyeknek az eredeti példányait a megye nem látta), a tábornok előzetes tudta nélkül lettek kiadva. Kérjék meg, hogy a törvénykezése alá tartozókat gondosan vizsgálja át, és az elvett jószágokat adassa vissza. Harmadszor: Az elmúlt napokban, amikor a követeik a táborból visszatértek és eljutottak Kékkő várába, Caprara generálisnak a vár vicekapitánya, Szuhai István (egregius) részére kibocsátott parancsolatánál fogva a semmi197
