A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
1911-1932. 5. köt. 310.) A családnév a Vas megyei Kajd falu nevéből ered, ám ilyen nevű nemesi családnak Vas megyében nincs nyoma. (Dr. Dominkovits Péter szíves közlése.) 1670. márc. 3-án Kajdi János gyengélkedése miatt kénytelen Nógrád vármegye törvényszék helyett pecsétlőszéket tartani. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 5.) 1670. ápr. 16-án valószínűleg emiatt választanak helyette új szolgabírót. (ld. alább) 1670. máj. 5-én már néhaiként említik, özvegyének Nógrád vármegye elenged 46 forintot és 50 dénárt férje adóhátralékából. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 17.) Az özvegy 1670. szeptemberében is segítséget kér a vármegyétől, ekkor Besztercebányán lakik Kajdi árváival együtt. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 48.) Feltehetően Kajdi János egyik árvája az a Kajdi István (*1664 körül), aki 1697-ben Bereg vármegye szolgabírájaként szerepel, majd a kurucokhoz való 1703. évi csatlakozása után katonai tisztségeket tölt be, sőt: 1704. januárjában őt is katonai bíróként („hadi bíró") említik. (HECKENAST 2005. 212- 213.) ♦ Kajdi János 1650. okt. 8-án Iványi Fekete László füleki alkapitány familiárisaként (servitor) szerepel. (NML VIII. 701. 9. d. IV/4.) 1655. júliusától tölti be szécsényi seregbíró tisztét, miután Forgách Adám bányavidéki generálisnak az új tisztség megszervezésére vonatkozó júniusi javaslatát elfogadják az Udvari Haditanácsban, és ezt Rauch von Rauchenberg főmustramesterrel is egyeztetik. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 312. f. 102., f. 115., f. 116., f. 135. és uo. Exp. Bd. 311. f. 236., f. 297.) Még 1662. ápr. 30-án, illetve 1663. márc. 7-én is a szécsényi vár seregbírájaként szerepel. (MOL P 1981. 1. cs. f. 140. DERL C/64. 2b. 15. d. 6. t. No. 1-2.) Szécsény 1663. évi feladásáig betölti e tisztséget. 1655 előtt minden bizonnyal Kis Miklós seregszéki jegyző (seregjegyző) utódja. 1666 és 1670 között biztosan Nógrád vármegye szolgabírája, valószínűleg a szécsényi járásé, a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő nagyréti Darvas János utódaként. (Első adatunk: 1666. okt. 14. MOL X 7824. No. 7533. - C 1131. d.) 1670. ápr. 16-án Battha Bálintot (e) választják meg helyére Nógrád vármegye egyik szolgabírájának. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 8.) 1667. szept. 22-én Kajdi János leteszi hivatali esküjét Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként. (Borosy 1984. No. 1157.) 1669. ápr. 31-én és szept. 1-én is Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (PML IV. 1-f. 1. d. 2. t. f. 18. és uo. f. 17.) Valószínűleg haláláig ülnök marad a vármegyében. 1668. júl. 11-én megerősítik Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként is. (SZEDERKÉNYI 1891. 296. Hibás „Kaldi János" névalak.) 1669. márc. 2-én részt vesz Gyürky Gábor és Madách Zsuzsanna zólyomi lakodalmán. (MOL P 481.1. cs. Fase. I. No. 40.) 1669. jún. 14-én Pest-Pilis-Solt vármegye Kajdinak mint a megyeri templom építését felügyelő személynek (inspector aedificiorum) utal ki hat forintot. (Borosy 1984. No. 1352.) ♦ Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában nem szerepel. Kállai György (v) - Kállai/ uram, Kallai/Kallay/Kallay Giőrgi/Giőrgy/Györgj- alperes (1659-1660) 55, 62, 91- felperes (1659) 61- Wattay Pál és Budai Pál seregszék előtti tiltakozásának címzettje (1660) 91- a seregszék kötelezi Karászi János és Nyikon Gergely előállítására (1661) 96- szécsényi katona (1660) 91- Bíró György magyar rab kezese (1659) 55- Kökényesi István rokona (1660) 91 325
