A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Családneve valószínűleg a Nógrád megye szécsényi járásában található Kálló falura utal. ♦ 1644. aug. 10. körül szécsényi lovaskatonaként vesz részt Budai Bornemisza Bolgár Pál elfogásában. (JAKUS 1987b. 33.) A szécsényi vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül át. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében egy lóval szolgáló katonaként szerepel, Bélteki Pál főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Lehetséges, hogy azonos azzal a Kállai Györggyel, aki 1674. szept. 18-19-én divényi katonaként szerepel Pest-Pilis-Solt vármegyének a legtöbbet hatalmaskodó végvári vitézekről összeállított feketelistáján. (BOROSY1984. No. 1694.) Kalmár János - Kalmar/Kalmár Janos- a szécsényi seregszék külső tagja (1659) 62- felperes (1659) 62 Kalmár János apja: Kalmár Márton 1626. febr. 4-én nyert címeres nemeslevelet II. Ferdinándtól. (Orosz 1906. 135.) Lehetséges, hogy rokona az a Kalmár András, akit egy 1610. nov. 8-án kelt tanúvallatási jelentésben szécsényi lakosként említenek. (KOMÁROMY 1896. 196-197.) Kalmár János 1652-ben Dúló Gábort perli Nógrád vármegye törvényszéke előtt, mert az kétségbe vonta nemességét. (TÓTH 2001. No. 1130. 1141.) ♦ 1638 és 1656 között biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1638. jún. 22. NML IV. 11/1. Fase. I. No. 1. Köztes adat: 1654. máj. 7. DERL C/64. 2b. 38. d. p. 29-31. Utolsó adatunk: 1656. nov. 28. uo. 41. d. 9. t. No. 33.) Talán azonos azzal az idősebb Kalmár Jánossal, akit 1661. okt. 29-én (balassa)gyarmati hatos lovaskatonaként említenek (MOL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 235.), és/vagy azzal a Kalmár Jánossal, aki a füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló katonaként szerepel, Kónya Pál főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) ♦ Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 24 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Kalocsa András - Kalocsa András- károsult (1656) 3- Wesselényi Ferenc kecskeméti jobbágya (1656) 3 (*1589 körül-fl659 körül) Kecskemét egyik nagykereskedő és állattartó dinasztiájának tagja, református mezővárosi polgár. Lehetséges, hogy az a Kalocsa Péter az apja, akit egy 1640. évi tanúvallatásban már múlt időben emlegetnek, és aki anyai ágon Jánossy Fábián elsőfokú unokatestvére volt. (BOROSY 1998. No. 41.) Kalocsa András egy 1659. jún. 16-án kelt tanúvallatási jelentésben Wesselényi Ferenc kb. 70 éves kecskeméti jobbágyaként szerepel. (BOROSY 1998. No. 165.) Kalocsa Andrásné 1671- ben aranyozott ezüst poharat adományoz a kecskeméti református egyházközségnek. (B. BOBROVSZKY 1980.144. és 33. fotó) Kalocsa András rokona (valószínűleg fia): Kalocsa János 1659-től tűnik fel a kecskeméti jogügyletek önálló szereplőjeként és esküdt polgárként, ez valószínűleg apja halálát jelzi. Kalocsa János 1668. jún. 30-án feleségével (a ráckevei családból származó) Balassa Zsuzsannával és gyermekeivel: Kalocsa Jánossal és Ambrussal címeres nemeslevelet kap, amelyet 1668. nov. 15-én hirdetnek ki Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlésén. (BOROSY 1984. No. 1316. BenkÓ 1908. 172. KÖSZEGHI1899.164. BOROVSZKY1910.1. köt. 463.) 1676. febr. 11-én Kalocsa János mégis kénytelen állítólagos földesurától: hadadi Wesselényi Páltól, a bujdosók generálisától manumissionalis levelet váltani. (DERL C/71. 27. d. 35. cs. f. 237. SZA326
