A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Szabó András Péter: Előszó
gyűlésen összegyűlt erdélyi rendekkel.3 Az intézmény megalakulása azonban még váratott magára. Kemény József 1855-ös halála után az ügy támogatói lépéskényszerbe kerültek, mivel a gróf a tervezett múzeum alapításáig a pesti Magyar Nemzeti Múzeumot nevezte meg az adomány átmeneti kezelőjeként, és sokan - alighanem joggal - attól tartottak, hogy az értékes anyag végképp a fővárosba kerül. Mikó Imre kezdeményezésére végül 1859-ben jött létre az Erdélyi Nemzeti Múzeum, és az azt működtető Erdélyi Múzeum Egyesület, amelynek nemcsak a Kemény grófok gyűjteményeit sikerült birtokba vennie, hanem további felajánlásokkal is gazdagodott.4 Egy új korszak kezdetét jelentette a Kolozsvári Egyetem 1872-es létrejötte. Az Erdélyi Múzeum Egyesület ugyanis már az alapítás évében szerződést kötött az egyetemmel, amelynek értelmében az egyesület tudományos gyűjteményeit és könyvtárát határozott időre és tulajdonjogát fenntartva, évi ötezer forint bér fejében használatra átengedte. Az egyetem dinamikusan gyarapodó, főleg a kurrens szakirodalomra koncentráló könyvtára és az egyesület könyvtára ettől kezdve szimbiózisban éltek. A két intézmény egy helyen működött, közös személyzettel, ám állományukat sokáig teljesen külön kezelték, sőt külön raktárakban tárolták.5 (Idővel ez a merev gyakorlat megszűnt, ám az egyes könyvek hovatartozását továbbra is nyilvántartották.) A levéltári jellegű anyagot 1903-tól kezdve a kézirattártól elkülönített gyűjteményi egységként kezelték, Múzeumi Levéltár néven.6 1908-1909-ben természetesen az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárát is beköltöztették a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár ma is használt új Mikó utcai épületébe. A huszadik század viharait átvészelve a könyvtár - és benne a kézirattár - 1950-ben érkezett újabb fordulóponthoz, amikor a román kommunista állam minden más társadalmi szervezethez hasonlóan az Erdélyi Múzeum Egyesület működését is beszüntette.7 A könyvtár nyomtatott anyagának tulajdonjogát a könyveket már addig is kezelő Egyetemi Könyvtár (Ma: Bib- lioteca Centralá Universitará „Lucián Blaga") kapta meg, a kéziratokat pedig kétfelé osztották. Nagyobb részük szintén az Egyetemi Könyvtárban maradt, ám - ahogy azt már említettük - egy kisebb részüket, köztük az alapítók: Kemény József és Kemény Sámuel kéziratait, illetve Mike Sándor nagy gyűjteményét az újonnan alakított Akadémiai Könyvtár kapta meg. A kéziratok megosztásának háttérében valószínűleg az állt, hogy a Múzeumi 3 VERESS 1933. 3-5. A Kemény grófok felajánlásának történeti hátteréről és előzményeiről: Kiss 2009.183-186. 4 Sípos 2009.11-16. 5 Sípos 2009.17-24. 6 Kiss 2009.194-198. 7 Az Egyesület könyvtárának zaklatott huszadik századi történetéről és államosításáról: Sípos 2009. 45-54. 7
