A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
könyvben szereplő Nemes Mihály rokonát), miután az saját asztalánál vendégül látta. (1661. okt. 8. Bíró György kecskeméti főbíró Iványi Fekete Lászlónak. PML IV. l-c/2.1. d. 1661/No. 27. Hivatkozik rá: SZAKÁLY1969.38.) Tassi Pál - Tassi/Tassi/ Pál/Palko- alperes (1657,1660) 20, 21, 94- lovat lop Halmi Gábor kiskunhalasi jószágáról (1657) 20, 21- szécsényi katona (1657) 20 Vezetékneve a Solt megyei Tass falu nevéből ered. ♦ Szécsényi lovaskatona. A vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló lovasként szerepel, Csima Gergely főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Thassy Mihály /nemestassi/ (n, v coll.) - Thassy Mihali- a szécsényi seregszék külső tagja (1656) 12 (*1630 körül?-fl683. dec.) Borsod, Heves, Nógrád, majd később Somogy és Zala megyékben is birtokos középkori eredetű nemesi család tagja, amely a 17. században jellemzően a „Thassy" névalakot használja. (NAGYIVÁN 11. köt. 138-139. Csak szórvány adatokkal „miskei és monostori" előnevet megadva. BOROVSZKY 1909. 679-680. Adatok a királyi könyvekből: MOL A 57. 3. köt. 752. 991-992.) Valószínűleg felmenője Tassy Pál (fl583), aki több lóval szolgáló lovaskatona, majd tiszt volt az egri várban (1554-1575 biztosan), és aki 1575-ben katonáival megsarcolta Cegléd mezővárost. (BENEDEK 1986. 233. VASS1982.105-106.) Thassy Mihály apja Thassy János, akit 1617. szept. 25-én szécsényi katonaként említenek (SZAKÁLY 1997. 187.), és aki 1622-1630-ban és 1643-ban biztosan Pest-Pilis-Solt vármegyének (MOL P 638. 11. cs. 6. t. 1622/f. 1-2. Szakály 1995. 66. Benedek 1987. 257. Borosy 1998. No. 35.), 1637-1639-ben pedig biztosan Heves-Külső-Szolnok vármegyének volt szolgabírája. (NML XIV. 3. D/l. f. 2268-2273. SZEDERKÉNY] 1891. 368. A családi kapcsolatot egyértelműsíti: Horváth 1981. No. 68.) Thassy Mihály felesége 1677-ben Csáktornyái Borbála. (MOL A 57. 22. köt. 272-273.) Egy 1677. máj. 17-én végzett tanúvallatás során Thassy Mihályt kb. 40 évesnek nevezik, ez azonban bizonyosan nagyon pontatlan becslés, Thassy seregszéki és vármegyei működése alapján ennél jóval idősebb lehetett. (NML IV. 1. b. 2. d. 1677/No. 37.) 1683. jan. 28-án Thassy Mihály még életben van. (MajláTH 1883. 563.). Valószínűleg 1683 végén hal meg, ám a forrás fogalmazása nem teljesen egyértelmű. (CSOMA 1903. 453. Szederkényi Nándor adatai is erre utalnak. SZEDERKÉNYI 1891. 316.) 1684. jún. 28-án a Nógrád megyei nemesség mustrajegyzékében csak özvegye szerepel, a füleki járás nemesei között. (NML IV. 1/a. No. 4. p. 53.) 1688-ban özvegye: Csáktornyái Borbála már egri lakosként végrendelkezik. (P. König 1931.174.) ♦ Heves-Külső-Szolnok vármegyében viselt tisztségei: Valószínűleg már az 1660-as évek elején is esküdt ülnök, 1668-ban kifejezetten így említik. (OROSZ 1906. 328.) 1667. ápr. 27-én és 1669. aug. 22-én két egymást követő alispánválasztás jelöltjei között van, de egyik alkalommal sem őt választják meg. (Szederkényi 1891. 296-297.) 1671. márc. 2. és 1673. ápr. 19. között alispán. (Szederkényi 1891. 311.) 1673 és 1676 között Melczer János az alispán, majd 1676. aug. 19-től 1683 decemberében bekövetkezett haláláig ismét Thassy Mihály (uo. 311-316.) Pest- Pilis-Solt vármegyében viselt tisztségei: 1648-ban esküdt ülnökként említik. (Hor407
