A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
VÁTH 1995. 168.) 1656 és 1659 között a váci járás szolgabírája. (A járás azonosítása: SZAKÁLY 1981a. 237.) 1656. ápr. 20-án választják meg szolgabíróvá gagyi Bátori László helyére, 1659. júl. 10-én köszön le tisztéről. (BOROSY 1983. No 271-3. és 554.) 1665 és 1667 között ismét szolgabíró, de már a kecskeméti járásban. 1665. febr. 23-án választják meg a leköszönő Pápay János helyére, majd 1667. júl. 28-án választják meg helyette szolgabírónak ifj. Wattay Pált. (BOROSY 1983. No. 892. BOROSY 1984. No. 1139.) Thassy Mihály csak 1668. aug. 30-án tesz újra hivatali esküt ülnökként, ám úgy tűnik, hogy a köztes időben is aktív. (HORVÁTH 1981. No. 231. BOROSY 2001. 252. BOROSY 1984. No. 1288.) 1671. szept. 16-án peres ügyekben helyettes alispánná nevezik ki. (Borosy 1984. No. 1504.) 1668 végén a felvidéki vármegyék, illetve Nógrád, Zólyom és Pest-Pilis-Solt vármegyék kassai gyűléséről a rendek őt, illetve Mocsáry Ferencet és Bezzegh Györgyöt küldik Bécsbe panaszaikkal. (PAULER 1876. 1. köt. 228. Borosy 1984. No. 1320.1331.) 1669. nov. 14-én Pest-Pilis-Solt vármegye őt küldi követként a dunáninneni rendek körmöcbányai gyűlésére, majd 1670. jan. 8-án a breznóbányai gyűlésre, 1670. febr. 17-én tesz jelentést a fejleményekről. (BOROSY 1984. No. 1384.1400.1404.) 1670. márc. 6-án pedig Pápay Péterrel és Melczer Jánossal a király által összehívott besztercebányai gyűlésre indítják. ( uo. No. 1407.) 1670 júliusában Johann von Sporck tábornok utasítására ifj. (II.) Koháry István füleki (fő)- kapitány letartóztatja a Wesselényi-féle „összeesküvéssel" kapcsolatban, és Füleken átmenetileg fogságban tartja. (MERÉNYI 1903. 69. 1670. aug. 23-án még őrizetben: Thaly 1872. 306-308.) 1670. okt. 10-én Nógrád, Pest-Pilis-Solt és Heves Külső-Szol- nok vármegye Barsi Jánossal őt küldi követségbe Róttál Jánoshoz Némethy Pálnak és társainak szabadulása érdekében. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 50.) 1671-ben e fenti három vármegye Battik Gergellyel együtt ismét Pozsonyba küldi a rendkívüli törvényszékre való idézésekkel kapcsolatban. Nógrád vármegye 1671. máj. 11-én állít ki számára „ajánlólevelet". (BOROSY 1984. No. 1467. NML IV. 1/a. No. 3. p. 86.) He- ves-Külső-Szolnok vármegye egyik követe az 1681. évi soproni országgyűlésen. (Szederkényi 1891.146-154. Badics1939. 18-19.) 1683 januárjában szintén ő Heves- Külső-Szolnok vármegye egyik küldöttje Thököly Imre kassai gyűlésén, amelyen jan. 20-án Szirmay István mellé portai követté választják. (MajláTH 1883. 547. SZEDERKÉNYI 1891. 161-163. DEZSÉRI-BACHÓ 1941. 146-147.) ♦ Thassy Mihály 1639-ben (?) hozzájárul ahhoz, hogy apja: Thassy János eladja a Külső-Szolnok megyei Turtő pusztát Mezőtúr mezővárosnak. (SZAKÁLY 1997. 268. Talán hibásan megadott kelet.) 1651-1665-ben a Bory család mellett a Pest megyei Szentlőrinckáta és Szenttamáská- ta falvak, illetve Alsó- és Felsősáp puszták egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 387. 467. 474-475. 545. 741. 890. 934. BOROSY 1998. No. 167. BOROSY 2001.18. [1651 helyett vsz. tévesen 1631] Szentlőrinckátai birtoklására 1677-ből is van adat: BOROSY 1984. No. 1886. Sáp öröklött atyai birtok: BOROSY 1998. No. 9.) Thassy Mihálynak 1656-ban és 1679-ben is a Heves megyei Szentdomonkoson említik jobbágyait. (DERL C/64. 2c. 78. d. No. 9. SZEDERKÉNYI 1891. 141.) 1658-1676-ban a Pest megyei Kóka falu egyik birtokosa, (uo. No. 496. BOROSY 1984. No. 1818. és BOROSY 1999. No. 185. Szintén atyai birtok: BOROSY 1998. No. 11.) 1661-1662-ben perbe keveredik Fáy Lászlóval rokonának: Halmi Gábornak örökségéért. 1662. jan. 19-én a vita békés megegyezéssel zárul, Thassy és családja megkapja Halmi Gábor Tass faluban lévő birtokrészének felét - Fáy László pedig annak másik felét -, valamint a Solt megyei Halásztelek és (Szántó)szentgyörgy (Szentgyörgyteleke), illetve a Pest megyei Pilis pusztában lé408
