A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
ban pándi és pilisi (Pest m) részjószágát elzálogosítani kényszerül a temetési költségek előteremtésére. (NML XIV. 3. D/l. f. 2196.) Gocsith Károlyi Borbála néhány évvel később hozzámegy Melczer Jánoshoz. (SUGÁR 2001. No. 166. SZLUHA 2008. 260.) ♦ 1651. szept. 17-én Bátori Lászlót már Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként említik. (MOL P 287. Ser. I. Fase. K. No. 61.) 1653. szept. 11-én Pest-Pilis- Solt vármegyének még esküdt ülnöke (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 30.), 1654. ápr. 30-án azonban már szolgabírája, valószínűleg a váci járásban (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 117. SZAKÁLY 1981a. 237) - feltehetően 1654 áprilisától szolgabíró. 1656. ápr. 20-án Bátori László helyébe Thassy Mihályt választják Pest-Pilis-Solt vármegye szol- gabírájává. (BOROSY 1983. No. 271-3.) A szolgabírói tisztről való távozása ellenére rendszeresen részt vesz Pest-Pilis-Solt vármegye éves számadásaiban, mint a számvevők egyike. 1661. júl. 6-án Heves-Külső-Szolnok vármegye tisztújító székén alispánjelölt, ám ekkor még Vécsey Sándorra esik a választás. Vécsey halálát követően 1663. febr. 22-23-án választják meg Heves-Külső-Szolnok egyesült vármegye alispánjának. (Szederkényi 1891.294-295.) 1663. márc. 16-án már valóban ebben a funkcióban említik. (MOL E 199. 8. cs. IV/4. No. 443.) 1663. jún. 21-én, 1664. dec. 11-én és 1666. dec. 15-én is a tiszt birtokosaként szerepel. (BOROSY 1983. No. 835. 877. és MOL P 1981.1. cs. f. 160.) Valószínűleg 1667-ben bekövetkezett haláláig Heves-Külső-Szolnok vármegye alispánja marad. 1666. febr. 11-én átmeneti jelleggel Pest-Pilis- Solt vármegye helyettes alispánjává nevezik ki, majd 1666. júl. 29-én hivatalosan is megválasztják a posztra. (BOROSY 1984. No. 998. 1036.) 1664. aug. 4-én Michalek Miklóssal együtt ő vesz fel leltárt az elhunyt Koháry István füleki ingóságairól. (Thaly 1885. 605.) 1665. márc. 13-án Wesselényi Ferenc nádor Bátorít az elhunyt Unger Márton füleki alkapitány egyik testamentumos urának nevezi. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 834.) ♦ Bátori Lászlónak Füleken volt apjától örökölt háza. (SUGÁR 2001. No. 82. Későbbi adalék a ház tartozékaihoz: MOL E 156. UC 39:66.) 1652-ben kecskeméti jobbágyait említik. (DERL C/64. 2b. 32. d. 10. t. No. 3.) 1654-58-ban a Pest megyei Pánd egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 409. 428. SZARKA 2008. 443.) 1656. júl. 22-én, anyja halála után királyi adományt nyer (nova donatió) királyi joggal az anyjától rászállt ősi jószágokra: Gömör megyében birtokrész Alsóbátka faluban. Heves megyében birtokrész (Erdő)kövesd faluban illetve Ivád, Pósváralja és (Tarna)- szentmária pusztákban. Kishont megyében birtokrészek Pongyelok (Pondelok, SK) és Rimóca (Rimavica, SK) falvakban, illetve Dobrostya és Mastinc pusztákban. Nóg- rád megyében egy-egy nemesi curia Nagypersén (Práa, SK) és (Ipoly)tarnócon, birtokrészek Endrefalva, (Ipoly)tarnóc, (Karancs)keszi, Losonctugár, Mihálygeregye (Szentmihálygeregye), Nagy perse és Pinc (Pinciná, SK) településeken, illetve Feketeerdő, Kisperse, Meleg és Piliny pusztákban. Pest megyében birtokrészek Pánd faluban és Kecskemét mezővárosban, valamint Pilis pusztában. (HORNYIK 1860-1866. 1. köt. 255-257. Későbbi, már Bátori Gábor idejéből származó birtoklisták: MOL E 156. UC 42:49. és 90:52. Pándhoz: BOROSY 1983. No. 409. 428. Kecskemétnek nyolcadrésze Bátori Lászlóé: IváNYOSI-SzabÓ 2008. 1. köt. 50. 261. 295. Erdőköveshez: SoÓS 1975. 184-185. Pósváraljához: uo. 266.) 1657-ben a Nógrád megyei Endrefalván említik jobbágyait. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37. Fia: Bátori Gábor kezén 1680-ban. Markai 1954. 62.) 1661. jún. 1-én tizenötezer forintért egy egész sor Nógrád, Heves, Kishont, Gömör és Pest megyei részjószágot zálogosít el feleségének: Gocsith Károlyi Borbálának. (SUGÁR 2001. No. 140.) 1665-ben a Heves megyei Pásztó mezőváros 262
