A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
egyik földesuraként említik. (BÉKEFI1898. 511.) Katolikus. (SZEDERKÉNYI 1891. 294- 295.) 1667 körül Fekete Lászlóval és Kürtössy Istvánnal együtt orgonát vesz az új fü- leki katolikus templomnak. (NAGY 1898. 464.) Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás birtokos nemesei között szerepel, előbb 1 forint 50 dénárral, 1663-ban pedig 3 forinttal. Bélteki Pál (n, v) - Belteki/Beltekj Pál- a szécsényi seregszéket összehívja (1660) 78, 93-94- a szécsényi seregszék belső tagja (1660-1661) 76, 92-93, 98- helyettes kapitány (1660) 78, 94- szécsényi [lovasjhadnagy (1660) 93- „szolgája": Fekete Péter (1660) 77- engedélye Eskria török rab kibocsátására (1661) 96 (*1623 körül-fl 682-1686) Feltehetően Szabolcs vagy Szatmár vármegyei (nyírbélte- ki vagy krasznabélteki) eredetű közrendű család sarja. (Nagy Ivánnál nem szerepel érdemleges adat: NagyiváN 1. köt. 288.) Egy 1671. jún. 29-én végzett tanúvallatás szerint akkor 48 éves. (MOL X 7824. No. 7533. - C 1131. d.) Felesége 1656-ban már vsz. Vitkai Erzsébet. (SUGÁR 2001. No. 132. ld. még: 1660 és 1661. BOROSY 1983. No. 689. BOROSY 1998. No. 169.) 1660-ban is ő szerepel feleségeként. (Horváth 1981. No. 186.) Vitkai 1686. ápr. 18-án már özvegyként nyer királyi parancsot, hogy férje vég- rendeletileg ráhagyott birtokaiba beiktassák. (SUGÁR 2001. No. 177. És ehhez: MÓL A 57. 18. köt. 323-325.) Egy adat szerint 1688. dec. 20-án már Vitkai Erzsébet is halott (Sugár 2001. No. 181.), Borovszky Samu szerint azonban csak 1689-ben végrendelkezik. (BOROVSZKY 1896-1897. 2. köt. 214.) ♦ Ismeretlen időpontban nyert nemességet. 1653-ban valószínűleg már a szécsényi vár egyik lovashadnagya. 1660 márciusának elején egy szóváltás során halálosan megsebesíti a seregszéki jegyzőkönyvben szintén szereplő petőfalusi Pető Istvánt. Nógrád vármegye arra kéri Madách János útján a nádort, hogy a gyilkos Bélteki Pál se kegyelemlevelet, se armálist ne kaphasson. Azzal is vádolják, hogy Kandó Jánost egy Pest-Pilis-Solt vármegye előtt Bélteki ellen indított pere miatt halállal fenyegette. (MOL P 481.1. cs. Fase. I. No. 36. A gyilkosság egy másik említése: ANDJC Fd. 27. 39. cs. (11/3.) f. 50. 54-55.) Elszökik a végházból, Forgách Adám főkapitányhoz folyamodik kegyelemért. Forgách György 1660. jún. 14-én Érsekújvárról írott levelében biztosítja Koháryt, hogy a kegyelem csak Béltekinek a végházba való visszatérésére, és nem büntetlenségére vonatkozik. (MOL X 7824. No. 7553. - C 1131. d.) Béltekit végül nem éri komoly retorzió. 1660. nov. 24-én már szécsényi helyettes kapitányként említik - Koháry István (fő)kapitány és Ormándi Péter alkapitány távollétében látja el ezt a feladatot. (MOL X 1047. No. 266. - 40574. d.) 1661. jan. 2-án pedig Bélteki Pál szécsényi lovashadnagy Wesselényi Ferenc nádor és Koháry István közbenjárására teljes büntetlenséget biztosító kegyelemlevelet kap a királytól. (MOL A 57. 15. köt. 80-82.) Egy Szakály Ferenc által idézett nyugta szerint 1663. aug. 1-én Bélteki Pál már szécsényi alkapitány, amit azonban Ormándi Péter 1663. aug. 12-én Szécsényben kelt levele cáfolni látszik. (SZAKÁLY 1981a. 249. - Szakály véleményünk szerint vagy a helyettes kapitányi/alkapitányi posztot keverte össze az alkapitányival, vagy egyszerűen a forrás megfogalmazása volt félrevezető.) Bélteki Pál Szécsény 1663. évi feladása után - sok más tiszthez és közkatonához hasonlóan - Fülekre kerül. Egy 263
