A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
(*1603 körül-JT669 után) Kovács Pál (JT641 után) füleki lovas hadnagynak, utóbb talán alkapitánynak (1642 Bizonytalan adatok: Borovszky 1911. 425. Parti 2007. 182.) fiáról van szó, aki feleségével: Zsuzsannával és gyermekeivel - köztük Jánossal - együtt 1613. márc. 26-án kapott II. Mátyás magyar királytól címeres nemeslevelet. Az adományt még abban az évben kihirdették Nógrád vármegye közgyűlésén. Az adomány idején Kovács Pál már füleki hadnagy {praesidii nostri Filekiensis certorum e- cjuitum capitaneus). (NagyiváN 6. köt. 391. A címeres nemeslevél Nagy Iván-féle másolata: NML XIV. 3. D/5. No. 35.) Kovács János felesége 1666-ban Pápis Orsolya (nemz). (SUGÁR 2001. No. 155.) Kovács Jánost egy 1668. dec. 13-án tartott füleki tanúvallatásban kb. 65 évesnek nevezik. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (11/3.) f. 54.) 1669. jan. 18-án Kovács János pecsétjével erősíti meg a füleki vitézek Esterházy Pál bányavidéki főkapitánynak írott panaszlevelét, ekkor tehát még él. (Merényi 1897b. 639.) ♦ Wesselényi Ferenc 1666. jan. 29-én írott leveléből kiderül, hogy Kovács János „Bos- nyák Tamás és Wesselényi Ferenc [füleki főkapitányok (1605-1634, ill. 1635-1646)] keze alatt nőtt és nevelkedett katona", azaz az 1620-as évek végén már mindenképpen füleki katona volt. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. 1023.) A foglyul esett egri janicsároknak az 1630-as években (?) összeállított listájában szerepel a füleki Kovács Jánosnak egy 25000 akcse sarcú rabja: Musztafa bölük-bási. (Velics-Kammerer 1890. 739.) Kovács János 1650. okt. 8-án (NML VIII. 701. 9. d. IV/4.) és 1660. jún. 19-én (Jakus 1985a. 118.) is füleki lovashadnagy. 1662. júl. 6-án lovashadnagyként a füleki vár helyettes kapitánya. (MOL X 1047. No. 437. - 40574. d.) Az 1660-as években rendszeresen helyettes kapitány, (néha helyettes alkapitánynak titulálva, pl. MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. 1023.) 1657 nyarán a Magyar Kamara a szegediek javaslatára a hódolt Szeged város tiszttartójává nevezi ki. Ezt a civil tisztségét valószínűleg az 1660-as évek elejéig tölti be - az elégedetlen Kamara már 1660 júliusában le akarja tenni. (SZAKÁLY 1983. 713.) 1666 tavaszán-nyarán ő vezeti a fülekiek kontingensét a Balassa Imre ellen hadműveletekben. (Wesselényi Ferenc nádor Kovácsnak szóló parancsa: 1666. febr. 10. MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 1004.) Még 1668. dec. 13-án, sőt valószínűleg 1669. jan. 18-án is Füleken volt lovas főhadnagy {supremus belli dux). (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (11/3.) f. 54. és Merényi 1897b. 639.) 1668. febr. 9-10-én teszi le az esküt Pest-Pilis- Solt vármegye esküdt ülnökeként. (Borosy 1984. No. 1205.) Ennek megfelelően 1668. febr. 11-én horti Kovács Jánost már e tiszt birtokosaként említik. (Sugár 2001. No. 160. Ugyanaz: MOL A 57. 14. köt. 124-128.) 1668. júl. 11-én megerősítik Heves- Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 297.) 1666. febr. 8- ára Wesselényi Ferenc nádor tanácskozásra hívja zólyomlipcsei várába. (MOL E 199. 8. cs. IV/4. No. 413.) Több levele is megmaradt a Koháry-család levéltárának különböző sorozataiban. ♦ Apja: Kovács Pál Wesselényi Ferenctől megszerzett egy füleki házat és az ún. „Királykapuja előtt való majort", amelyekre 1640-ben Esterházy Miklós nádortól adományt is nyert. (Borovszky 1911. 605.) Talán horti Kovács János az a Kovács János, akinek 1654-ben a Nógrád megyei Romhányban említik jobbágyát. (Borosy 1998. No. 114.) 1663-ban és 1667-ben horti Kovács János a Pest megyei Her- nád puszta birtokosaként lép fel. (Borosy 1983. No. 828. Borosy 1984. No. 1201.) 1666-ban feleségével és leányával: horti Kovács Évával, illetve annak férjével: Füge- di Istvánnal (nemz, v) együtt zálogba veszi Ragyolci Péter egri kanonoktól annak a Nógrád megyei Ragyolcon (Radzovce, Sk) lévő részjószágát. (SUGÁR 2001. No. 155.) Katolikus. (Szederkényi 1891. 301. Szakály 1983. 713.) Nógrád vármegye 1658. és 339
