A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás birtokos nemesei között szerepel, előbb 24 dénáros, majd 36 dénáros összeggel. Kovács János (nob) - Kovács János- felperes (1659) 68 Valószínűleg azzal a Kovács Jánossal azonos, aki Nógrád vármegye 1658. évi összeírásában a szécsényi járás birtokos nemesei között szerepel, 33 dénáros összeggel, és nem horti Kovács János füleki lovashadnaggyal. Kovács Judit, Benke Mátyás özvegye 1659 - Kovácz Judit Kovács Pál - Kovács Pál- megegyezése a szécsényi seregszék előtt (1659) 70 Kozári György (nob) - Geörgius Koszari/Kozari/Kozary- alperes (1656) 11 (*1620 után-fl668 után) Gyöngyösi református armalista család tagja, amelynek neve talán a Nógrád megyében, Ecseg falutól északkeletre található Kozár (ma: Ko- zárd) nevéből ered, ám ez a Kozár már 1580-ban is puszta volt. Ugyanígy elképzelhető az is, hogy a család valamelyik dunántúli Kozár településről származott. (A családról és ismert tagjairól: NÉMETH 1991. 8-9. 34-36.) Kozári György apja: Kozári Péter (fl650 után) 1614. nov. 25-én költözött a nagy hevesi mezővárosba (talán a Heves megyei Füzesabonyból), ahol malom és szőlőtulajdonosként tekintélyes vagyonra tett szert, adósai közé tartozott Koháry István és Forgách Adám is. Mintegy öt évvel később maga és családja részére II. Mátyástól nemeslevelet szerzett, amelyet 1620. márc. 9-én hirdettek ki Füleken Heves-Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén. Kozári György minden bizonnyal a nemesség elnyerése után született, mert a nemeslevélben nem szerepel. (SZENDREI 1890. 87. OROSZ 1906. 160.) Kozári Péter 1639. máj. 2-án és 1643. márc. 4-én Heves-Külső-Szolnok vármegye hódolt esküdteként tűnik fel. (MOL P 287. Ser. I. Fase. C. No. 226. SZEDERKÉNYI 1891. 333.) Kozári Péter 1643-ban és 1650-ben is a hódoltsági Gyöngyös mezővárosban élt. (DERL C/64. 2b. 21. d. 7. t. No. 23. 1650. jan. 15-én tett sajátkezű végrendelete: NÉMETH 1991. 34-36.) ♦ Nagykőrös mezőváros 1648-ban Gyöngyösi Kozári György által küld ötszáz forintot Wesselényi Ferenc nádor Gyöngyösön bort vásárló emberének: Sidi Lukácsnak. (SziLÁDY-SziLÁGYl 1863.1. köt. 149.) Kozári Györgyöt 1655. márc. 13-án, 1663. márc. 21-én és 1668. máj. 12-én is Heves-Külső-Szolnok vármegye (hódolt) esküdt ülnökeként említik. (LÉNÁRT 1984. 267. NÉMETH 1991. 38-39. 50-51.) 1668. jún. 26-án pedig Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (Borosy 1999. No. 203.) 1660. jan. 28-án Heves-Külső-Szolnok vármegye szolgabíró választásának egyik jelöltje, de végül Nádudvari Jánost választják meg. (SZEDERKÉNYI 1891. 292.) Németh Gábor szerint 1664-ben Kozári György hódolt szolgabíró. (NÉMETH 1991. 9.) 1666. aug. 30-án Losoncon Kozári György az egyik tanúja Darvas János és Ráday Gáspár bevallásának. (DERL C/64. 2b. 57. d. 13. t. No. 11.) A gyöngyösi ispotályper kapcsán 1668. jan. 14-én Füleken végzett tanúvallatás egyik tanúja Kozári Györgyöt a hatvani és egri törököknek panaszkodó gyöngyösi református polgárok között említi. (MOL X 7824. No. 12188. - C 1229. d. SZAKÁLY 1981b. 9.) ♦ 1669-ben említik a 340
