A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
dódi Ordódy Juditot (nemz.). (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 86. Egy téves adat: Bo- ROSY 1999. No. 182.) Egy 1656. okt. 2-án felvett tanúvallatási jegyzőkönyv szerint ifj. Ráday András akkor 34 éves. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) 1662. jan. 19-én ifj. Ráday András még életben van. (BOROSY 1983. No. 746.) 1662. febr. 14-én Wesselényi Ferenc nádor egyik birtokbaiktatási parancsában (ifj.) Ráday András már néhaiként szerepel. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 31.) 1664. jún. 10-én az újraházasodott Ordódy Judittal - új férje: románfalvi Farkas György - hitbérének kiadása kapcsán köt megegyezést a család. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 86.) ♦ 1644. aug. 10. körül valószínűleg Forgách Adám („generalis uram") familiárisa. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) 1648-től 1662-ben bekövetkezett haláláig biztosan Pest-Pilis-Solt vármegye szolgabírája. (Első adatunk: 1648. jan. 18. DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 70. Utolsó adatunk: 1662. jan. 19. BOROSY 1983. No. 746.) Az 1650-es években rendszeresen a pilisi járás szolgabírájaként említik forrásaink (judex nobilium comitatus Pilis), 1659. júl. 10-től azonban járását átveszi Egri István és ifj. Ráday András a váci járás szolgabírája lesz. (BOROSY 1983. No. 554.) Emellett 1654 és 1656 között biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1654. máj. 14. NML XIV. 3. D/l. f. 1365. Utolsó adatunk: 1656. nov. 28. DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33. Az előbbinél ugyanakkor nem szerepel az „ifjabb" kitétel. Téves, apjáéval kevert archontológiai adatok: SzakáLY 2001. 443.) 1661. jan. 21-én Budai Bornemisza Bolgár Pál végrendeletének egyik tanúja, ifj. Ráday András halálakor szolgabíróként háromszáz forinttal adós marad Pest-Pilis-Solt vármegyének. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 86.) ♦ 1656. márc. 8-án Földváry Jánossal és Mihállyal, illetve mányoki Szabó Péterrel együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként megkapja a királyi jogot a Solt megyei Halasi-Szentgál, Izsák, Körtvélyes és Karapár, illetve a Bács megyei Izsér, Szentpál, Szentkatalin és Kakucs egész pusztákra. (DERL C/64. lb. No. 3012. Birtokbaiktatási jelentés: DERL C/64. 2b. 31. d. 10. t. No. 3. Említése: Nagy-Szeder 1926. 95-96.) 1656. márc. 25-én Pápay Jánossal és Nagyházú Györggyel együtt, ugyancsak a nádortól, adományként elnyeri a Pilis megyei Szentpéter, Vácrév, Várad, illetve a Solt megyei Geder/Gödör elhagyott pusztákat (praedia deserta). (A kelet a birtokbaiktatási parancsé: DERL C/64. 2c. 78. d. No. 9. A Solt megyei birtokokhoz: 1657-1658. BOROSY 1983. No. 377. 400. 446. 448. 478. 502. etc. A Pilis megyei praediu- mokhoz: uo. No. 743. 802.) 1657. szept. 10-én testvérével: Ráday Gáspárral együtt nádori adományként megkapja a Pest megyei Vány puszta felében rejlő királyi jogot. (DERL C/64. lb. No. 3013.) 1658-ban birtokrészei vannak a Pest megyei Baracs [Solt m!], Csév, Farkasd, Félegyház, Flartyán, Lob, Tete, (Tápió)györgye és Vasad, illetve a Solt megyei Harka és Kisharta pusztákban. (DERL C/64. 2b. 32. d. 10. t. No. 13.) 1658-ban a Heves megyei (Tisza)igar falu egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 21. d. 7. t. No. 21. JAKUS 1985b. 29.) 1659-ben a Heves megyei Nagyréde egyik birtokosa. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1.1. No. 16.) Református. Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 45 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. Az 1661. évi összeírásban azonban valamilyen okból a losonci járás birtokos nemesei között tűntetik fel „Radai" névalakban, összeg nélkül - mivel a mellette megadott többi név is szécsényi nemesekhez tartozik, a bejegyzés valószínűleg téves, vagy nem tartozik szervesen az összeíráshoz. 387
