A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Rédei Mátyás (n, v)- Redei/Redej/Redey/Redey Matias/Matjás/Mattias/Matyas- a szécsényi seregszék összehívója (1660) 88- a szécsényi seregszék belső tagja (1659-1660) 54, 81, 85, 88-90, 93, 96- alperes (1656,1659) 9, 73- felperes (1660) 92- Borbély Tamás házának építésébe a seregbíró előtt beleegyezik (1660) 81- kezes(1659) 73- szécsényi katona (1656) 9- szécsényi lovashadnagyként esküt tesz (1659) 73- szécsényi lovashadnagy (1660) 92- helyettes „alkapitány"/kapitány (1660) 81, 88-89, 95- vsz. Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnöke (1659) 54- marhavásárlási ügylet résztvevője (1656) 11- szécsényi háza (1660) 81 (11661) Vezetékneve valószínűleg a Heves megyei Kis(réde) vagy (Nagy)réde falu nevéből ered. Kevéssé ismert nemesi család tagja, amely valószínűleg nem azonos a sokkal jelentősebb kisrédei Rhédey famíliával. (Két ismert Rédei család: KEMPELEN1911- 1932. 9. köt. 77.) Jelenlegi ismereteink szerint tehát nem felmenője a 17. század elején elhunyt Rédei Pál (e), aki 1580. márc. 18-án egri katonaként szerepel egy birtokadományban, és akitől a Rhédey család magyarországi és erdélyi ága ered. (MOL A 57. 4. köt. 208.) Talán rokona viszont Rédei Mátyásnak az a Rédei Erzsébet (g), aki 1651. nov. 15-én bánfalvi Barius Ferenc (e) özvegyeként szerepel. (MOL A 57.10. köt. 634- 635.) Elképzelhető, hogy rokona az a Rédei Gergely is, aki az 1663/1664. hivatali évben Gyöngyös mezőváros másodbírája. (Molnár 2005. 219. Szederkényi 1891. 348- 349. SZAKÁLY 1997. 179. 291. Egy adat vsz. ehhez a Rédei Gergelyhez: 1664. dec. 11. BOROSY1983. No. 881.) 1643-ban Rédei Mátyás felesége Gutt/Guth Dorottya (g): Pataki Miklós (e) özvegye, Pataki Mihály és Katalin természetes gyámja. (A másolt forrásban romlott „Gál Dorottya" névalak. MOL P 1981.1. cs. f. 88-89.) Guth Dorottya valószínűleg az 1656. ápr. 20-án és 1661. okt. 28-án említett. Guth János gyarmati katonának [talán gyaloghadnagynak], Balassa Imre familiárisának rokona. (BOROSY 1983. No. 271-5. MOL P 287. Ser. I. Fase. C. No. 235.) A seregszéki jegyzőkönyv tanúsága szerint Rédei Mátyás 1660. dec. 30-án még életben van. 1661. dec. 15-én Balassa Imre ügyvédje: Bezzegh István Pest-Pilis-Solt vármegye előtt átszállítja a néhai Rédey Mátyás ellen indított hatalmaskodási perét, amelyben 1660. jún. 3-án kiküldőlevelet szerzett, annak özvegyére: Guth Dorottyára (g). (BOROSY 1983. No. 738. Hibás regeszta. A Guth elleni ítélet végrehajtása: 1663. jún. 29. BOROSY 1999. No. 181.) Mivel a felperesek a pernek az alperes rokonságára való átszállítását általában viszonylag hamar megejtették, ezért valószínű, hogy Rédei az év közepén/végén halt meg. Egy 1665-ben végzett tanúvallatás kérdőpontjaiban nemcsak az szerepel, hogy özvegyét Gutt Dorottyának (nemz) hívták, hanem az is, hogy tanúvallatáskor már az asszony is halott volt. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 814.) ♦ 1643-ban Rédei Mátyás már két lóval szolgáló szécsényi lovaskatona (főlegény). (NML XIV. 3. D/l. f. 1546.) 1657. ápr. 19-én szécsényi katonaként vallomást tesz Nátkay Ferenc Budai Bornemisza Bolgár Pál elleni rágalmazási perében. (BOROSY 1998. No. 147.) 1657. dec. 13-ától Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ül388
