A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Prot. Exp. Bd. 307. 1654. f. 247., f. 373., f. 385.), amelyre végül október végén vagy november elején kerül sor. („uicehaubtman zu Palanka" ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 308. f. 142.) 1656. febr. 24-én (ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 313. f. 73.) és 1662. ápr. 17-én (Borosy 1983. No. 771.) is drégelypalánki alkapitányként szerepel. Tisztét minden bizonnyal egészen a vár 1663. évi feladásáig betölti. (1663. máj. 22-én azonban nem állomáshelyén, hanem Korponán tartózkodik. DERL C/64. 2b. 15. d. 10. t. No. 1.) 1664. jún. 4-én Wesselényi Ferenc ír levelet egy német élésmesternek, aki Kúti János Korponán lévő 25 mérőnyi gabonáját le akarja foglalni. A nádor arra kéri, hogy vegye tekintetben Kutinak a drégelypalánki vár (al)kapitányaként korábban teljesített szolgálatait. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 717.) 1664. jún. 30-án Kuti János Koháry István Nyitra alatt összeült tábori hadiszékének tagja. (A csonka ítéletlevél: MOL X 1047. No. 442. - 40574. d.) Egy valamivel későbbi utalásból úgy tűnik, hogy Kuti ebben a néhány évben, 1664-1666 táján, Korponán, a végvárrá alakult városban tiszt volt. (BOTKA 1988. 301.) 1666. aug. 23-án Wesselényi Ferenc nádor Hannibal Gonzaga hercegnek, az Udvari Haditanács elnökének írott levelében Kuti János volt drégelyi alkapitányt ajánlja a Balassa Imrétől elvett divényi vár alkapitányi posztjára. Kuti személyesen viszi el a levelet Bécsbe. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 1044.) A kinevezést hamarosan meg is kapja, 1667. jún. 21-én már divényi alkapitányként említik. (Botka 1988. 292.) 1669. ápr. 15-én korponai lakosként szerepel egy panaszlevélben, ekkor talán már nem divényi alkapitány. (BOTKA 1988. 300- 301.) 1674. máj. 10-én Gerhart Pál kérésére részt vesz a Hont megyei Szele (Selce, SK) és Méznevelő (Medovarce, SK) határának kiigazításában. (DERL C/64. 2b. 56. d. 1.1. No. 2.) 1676. márc. 5-én Hont vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (MATUNÁK 1901b. 57.) 1676-ban részt vesz a korponai vitézek egy portyájában, amely a Hont megyei Palojta mellett kisebb csatába torkollott. Kuti még az összecsapás előtt távozott bizonyos Palojta melletti pusztáit akarva meglátogatni. (MATUNÁK 1892. 495- 498.) Nagy Iván az 1652 és 1684 közötti időszakból talált róla említéseket. (NAGY- IVÁN 6. köt. 519.) Talán ez a Kuti János az, aki az egri törökök egy 1663 után írott levelében egri rabgazdaként szerepel. (SZEDERKÉNYI 1891. 227.) ♦ 1649. ápr. 7-én Kaja- li Lukács (n, v) örököseinek osztályakor ő és felesége a Hont megyei Gyürkiben (Durkovce, SK) és Sirakon (Sirákov, SK) kapnak birtokrészeket. (DERL C/64. 2b. 17. d. 4. t. No. 19.) 1649. szept. 26-án Kuti János bemutatja felesége: Kajali Ilona és annak öccse: Kajali András írásos tiltakozását Hont vármegye előtt. Ebben tiltják nagybátyjuknak, és egyben vsz. egykori gyámjuknak, Bajcsi Gergelynek özvegyét azon jószágok elidegenítésétől, amelyeket Kajaliék zálogba adott birtokainak - részjószágoknak a Zólyom megyei Szalatnán (Zvolenská Slatina, SK), illetve a Hont megyei (Felső)pribelen (Horné Príbelce, SK) és Csehiben - zálogösszegéből vásárolt. (DERL C/64. 2b. 51. d. 2. t. No. 18.) 1650. jan. 3-án Kuti János felesége: Kajali Ilona és annak édestestvére: Kajali András egymás között újabb osztályt tesznek minden szüleiktől maradt örökös és zálogos jószágukban. Az osztálylevél azonban csak András részét tünteti fel. Itt a következő Kajali-birtokok kerülnek említésre. Hont megyében Felső- pribel, Gyürki, (Ipoly)balog (Balog nad Ipl'om, SK), Ipolykeszi (Kosihy nad Ipl'om, SK), (Ipoly)nagyfalu (Vel'ká Vés nad Ipl'om, SK), (Ipoly)vece falvakban (részjószágok), Felsőpribelen és Sirakon szőlők is, Ipolyvecén pedig egy fél malom. Nógrád megyében egy részbirtok Borsosberény faluban és egy rét (Balassa) gyarmat határában. A birtokrészeken felül szerepelnek itt pusztákban lévő részek is, amelyeket a 346
