A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
két testvér továbbra is közösen bír, ezek: Nógrád megyében Szomolya fele, Felső- szügy negyede, Koplány ötödé, Hont megyében Felsőcsehiben egy (puszta) udvarház és Szelestény (SeleSt'any, SK) negyede. (DERL C/64. 2b. 51. d. 2. t. No. 19.) 1656- ban Kuti János a Nógrád megyei Felsőpetény falu, illetve Felsősáp és Alsószátok puszták egyik birtokosa. Felsősápé csak zálogjogon. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33.) 1658-1660-ban a Nógrád megyei Felsőpetény egyik földesura. (SZARKA 2008. 403.) 1656-1671-ben a Nógrád megyei Borsosberény egyik birtokosa, (wo. 399. illetve: NML IV. 1/a. No. 3. p. 99.) Az 1650-es évek végén Kuti János drégelypalánki al- kapitány felesége: Kajali Ilona és annak testvére: Kajali András a Nógrád megyei Szomolya és (Diós)jenő közötti határ miatt pereskedtek Nógrád vármegye előtt Csá- ky László országbíró özvegyével: Batthyány Magdolnával. (MOL E 199. 7. cs. IV/1. No. 146.) 1667-ben Kuti János valószínűleg a Nógrád megyei Szécsényke egyik birtokosa, mert ide akar jászsági lakosokat hurcolni jobbágynak. (Botka 1988. 292.) Kuti János 1673-ban is a Nógrád megyei Szomolya puszta egyik birtokosa. (NML IV. 1. b. 1. d. 1673/No. 7.) 1676. márc. 18-án Korponán Tornai Imre a Solt megyei Balota, Eresztő, Füzes, (Kun)fehértó és Rekettye pusztákban bírt részjószágait Kuti Jánosnak és feleségének: Kajali Ilonának zálogosítja el. (SziLÁDY-SziLÁGYl 1863. 2. köt. 369. Hibás „Kuti István" névalak. Helyesen idézi: Gyárfás 1885. 344. 352.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 50 dénáros összeggel szerepel, a kékkői járás birtokos nemesei között. Kürti Lőrincné - Kürti Lőrinczne- alperes(1659) 60 Vezetékneve a Nógrád megye szécsényi járásában található (Erdő)kürt falu nevéből ered. Valószínűleg az ő férje az Kürti Lőrinc, aki 1661. okt. 28-án a gyarmati szabad legények (liberi milites) között szerepel. (MOL P 287. Ser. I. Fasc. A. No. 235.) Kürtössy István /kürtösi/ - Körteősi István- a szécsényi seregszék külső tagja (1658) 42 (*1627 körül-fl684-1688 között) Nógrád vármegyei nemesi család tagja. (NAGYIVÁN 6. köt. 525-526. Nem tudni, hogy van-e köze az azonos nevű középkori családhoz: Bakács 1971. 332-333.) A családnév és az előnév is a Nógrád megye kékkői járásában található Kiskürtös/Nagykürtös (Maly/Vel'ky KrtiS, SK) község nevéből ered. (NAGYIVÁN 6. köt. 525-526. Pusztán szórvány adatokkal.) Vsz. id. Kürtössy Istvánnak (n) (fl652 előtt), Nógrád vármegye esküdt ülnökének (1628 biztosan) és Nagy Annának (n) fia. (DERL C/64. 2b. 11a. d. 9. t. No. 3.) Kürtössy István egy 1668. dec. 13-án Füleken tartott tanúvallatásban 41 éves nemes személyként tűnik fel. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (II/3.) f. 53-54.) 1654-ben (TÓTH 2001. No. 1332.), 1662-ben (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 31.) és 1664-ben (MOL E 199. 9. cs. IV/4. No. 728.) felesége csányi Nagy Zsófia, 1688-ban pedig királyfalvai Roth Juliannát említik özvegyeként. (SUGÁR 2001. No. 185.) Kürtössy István 1684. febr. 17-én még él. (NML IV. 1/a. No. 4. p. 33.) ♦ Kürtössy István 1647. júl. 6-án már egy füleki bevallás tanúja. (Borosy 2001. 21-22.) 1653. jún. 16-án Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (TÓTH 2001. No. 1197.) Minden bizonnyal már 1661. júl. 6-án is Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnöke, hiszen követségbe küldik a nádorhoz. (SZEDERKÉNYI 1891. 294.) 1665. márc. 4-én Nógrád és Pest-Pilis-Solt vármegyék esküdt ülnökeként szere347
