A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - „Végvári mikrotörténet": a szécsényi seregszék jegyzőkönyve

denekelőtt „civil" hétköznapi életük legkülönfélébb területeit és magánügyeiket érintették - úgymint ingatlanaikat (házak, kertek, rétek, irtványok) és ingóságaikat, adósságaikat, hagyatékaikat és örökségüket vagy éppen az őket ért károkat. E példák valóban egyfajta „végvári hiteleshelyi" tevékenységről tanúskodnak, hiszen ilyen ügyekben hasonló módon a szécsényi katonák ez időben csupán a garamszentbenedeki konvent és a nyitrai székeskáptalan, vagy a még távolabbi jászói konvent és az ekkor Kassán működő egri káptalan, esetleg a szepesi társaskáptalan vagy a leleszi konvent hiteleshelyein járhattak el.171 Mindezekkel kapcsolatban ugyanakkor érdemes felhívni a figyelmet a seregszék előtti igen sokrétű ügyvédi képviseletre is, amelynek többségét néhány ügyvéd, mindenekelőtt a régió ismertebb nemesei közül kikerülő Krucsay György (helyettes szécsényi harmincadellen- őr) és a már említett Koháry-familiáris Némethy Pál (egyúttal Nógrád vármegye esküdt ülnöke és Heves-Külső-Szolnok egyesült vármegye szolgabí- rája, utóbb helyettes, majd rendes alispánja) látta el.172

A seregszék e különleges tevékenységének érzékeltetésére érdemes néhány példát konkrétan is említenünk. 1657. szeptember elején Szabó Péter gyaloghadnagy gyöngyösi házánál lévő méhese elpusztítása és az ottani építkezés miatt tiltakozott a seregbíró előtt (31/LL). Rédei Mátyás helyettes kapitány 1660 tavaszán Kajdi János seregbíró és a két vásárbíró előtt nyilatkozott - kártérítési igényére vonatkozó tiltakozással - Borbély Tamásnak (ez időben Nógrád vármegye esküdtjének) adott engedélyéről az utóbbi szécsényi házának építésére vonatkozóan (81/CXXIV.). 1659 nyarán viszont a távoli (Duna-parti) Érsekcsanád egyik jobbágya tett eskü alatt bevallást („hiti után valló vallástétel"-t) azon károkról, amelyeket neki a szécsényi katonák mintegy félszáz forint értékben okoztak (63/CL). Fél esztendővel később, 1660 februárjában Oroszlányi István, a seregszék gyakori külső tagja és egyúttal füleki seregbíró (1658-1677) szécsényi kertjét ajándékozta el örökjogon - szécsényi társa, Kajdi János előtt - Trombitás Mátyás lovaskatonának (79/CXXI.). 1657. november 5-i ülésén viszont a seregszék kizárólag örökségek felosztásával foglalkozott (35/LIV-LV.), ami végvári végrendeleteknek megfelelően a későbbi esztendőkben is gyakran előfordult (pl. 41/ LXII. vagy 75/CXIX.). Végül, miként erről ez ideig győri példákkal rendelkeztünk,173 a seregszék és bírája olykor még házak és ingóságok felbecslésével (59/XCL), pénzösszegek (pl. házak ára stb.) megőrzésével (54/LXXXV.),

171 Újabban vö. MOLNÁR 2006. 17-18. stb.

172 Tevékenységük jól nyomon követhető a Személynévmutató hivatkozásai és adatai alapján.

173 Gecsényi 1984. 677-680. és Pálffy 1995.155-156.

56