A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
vő részjószágokat, (wo. No. 727-728. 751. és BOROSY1999. No. 178. Egyik tiltakozásából kiderük hogy a Pest megyei Inárcs puszta egy része is a birtokában volt. Szent- györgytelekéhez: wo. No. 952. Inárcshoz: BOROSY 1984. 1345. 1360. BOROSY 1999. No. 223.) 1662-1676-ban Thassy Mihály ennek megfelelően a Solt megyei Tass egyik birtokosa. (PML IV. l-c/2. 2. d. 1662/No. 16. BOROSY 1983. No. 783. BOROSY 1984. No. 1780. BOROSY 2001. 278-279.) 1662-ben említik füleki házát, amely ekkor Pest-Pilis- Solt, illetve Heves-Külső-Szolnok egyesült vármegyék törvényszékeinek helyszíne is. (DERL C/64. 2b. 53. d. 1. t. No. 31.) 1663-ban és 1680-ban a Pest megyei Kartal puszta ügyében jelent be tiltakozást. (BOROSY 1983. No. 823. BOROSY 1985. No. 2080.) Pest megyében 1664-ben (Tápió)süly falu, 1665-1667-ben pedig Szenttamáskáta egyik birtokosaként szerepel. (BOROSY 1983. No. 874. 901. és BOROSY 1984. No. 1105.) 1665 elején panaszt tesz Wesselényi Ferenc nádornál, hogy a (Pest megyei) Sápról Bory György marhákat hajtatott el adó gyanánt, ám a neki mint sápi birtokostársának a zsákmányból járó részt nem adta meg. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 816.) Pest megyében 1666-ban Szentmártonkáta, 1667-ben pedig Tóalmás egyik birtokosa. (BOROSY 1984. No. 1116. 1143. SZARKA 2008. 291. 450. SZAKÁLY 1981a. 322.) 1672-ben Nógrád megyében Monossa és Ragyolc (Radzovce, SK) puszták egyik birtokosa. (NME IV. 1/a. No. 3. p. 201. Ragyolcon jobbágyát is említik: DERL C/64. 2b. 56. d. 5. t. No. 33.) 1672-ben a Nógrád megyei (Karancs)lapujtőn is említik jobbágyait. (DERL C/64. 2b. 56. d. 5. t. No. 33.) 1673-ban zálogba adja Horváth János jászberényi plébánosnak Pest megyében Süly és Kartal falvak negyedrészét, illetve Alsó- és Felsősáp puszták felét. (HORVÁTH 1981. No. 267. Alsó- és Felsősáphoz: 1680. BOROSY 1985. No. 2080.) 1674-ben a Nógrád megyei Nemti falu egyetlen birtokosaként szerepel. (TÓTH 2004. 74.) 1676-ban a Pest megyei Valkó falu egyik birtokosaként lép fel. (BOROSY 1984. No. 1789.) 1677. jan. 19-én a Heves megyei Hány pusztában bírt részjószágát Tenk falu lakosainak zálogosítja el. (MOL A 57. 22. köt. 272-273.) Thassy Mihály a gyöngyösi ferencesek egyik konfraternitásának, a Páduai Szent Antal társulatnak tagja és támogatója, tehát katolikus. (DEZSÉRI-BACHÓ 1941 183. MOLNÁR 2005. 131. Egyéb adat: SZEDERKÉNYI 1891. 301.) Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás birtokos nemesei között szerepel, mindkétszer 75 dénáros összeggel. Tóbiás ld. Tót Tóbiás Toldi Jakab - Todj Jakab- felperes (1659) 60 Vezetékneve valószínűleg a Nógrád vármegye szécsényi járásában található Alsóvagy Felsőtold falu nevéből ered. Tót Antal ld. Bussai Tót Antal Tót Lénárd (st coll.) - Leon ardus Toth- alperes (1658) 43 Tót Márton - Tot/Toth Marczi/Marcy- alperes(1657) 22- állítólagos kezes rab (1657) 22 409
