A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
nőké. (A kelet a hivatali esküé: Borosy 1983. No. 424.) 1659 tavaszán a Buda és Pest környéki malmokra - királyi adományra hivatkozva - formált jogigényével és fenyegetőzéseivel kisebb török-magyar diplomáciai konfliktust okoz, amely Hannibal Gonzaga hercegig, az Udvari Haditanács alelnökéig is eljut. (MOL X 7824. No. 12078a. - C 1228. d. MOL A 14. 2. d. No. 294. és ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 320/2. f. 76-77.) ♦ 1643-ban feleségének a Nógrád megyei Nagyhalápon (Cserháthaláp) van jobbágya. (MOL P 1981. 1. cs. f. 88-89.) 1657-ben és 1659-ben Rédei Mátyás a Solt megyei Gár- egyháza/Acsáregyháza puszta egyik birtokosaként lép fel. (Borosy 1983. No. 277. 386. Borosy 1998. No. 163.) Liptay István szécsényi alkapitány 1659/1660-ban tett végrendeletében rá és Gesztelyi Jánosra hagyja Szécsény melletti rétjét. (NAGY 1858. 47.) A fent említett, 1665-ben végzett tanúvallatás kérdőpontjaiból kiderül, hogy Rédeinek tekintélyes ingó vagyona mellett a Nógrád megyei (Nógrád)szakálon volt egy (1665-ben már) puszta házhelye, (ld. fent) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 24 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás armalista nemesei között. Répás János - Joannes Repas- alperes (1656) 12- Gyöngyös mezőváros bírája (1656) 12 (fl666?) Gyöngyösi nemes. 1658. máj. 17-én, amikor egy gyöngyösi bevallás tanújaként szerepel, már nemesként említik. (NÉMETH 1991. 43.) 1666-ban végrendelkezik. (DezsÉRI-BachÓ 1941. 179.) ♦ Répás János Gyöngyös mezővárosnak az 1643/1644 és 1647/1648 hivatali években másodbírája, az 1649/1650, 1652/1653, 1656/1657 és végül az 1659/1660 hivatali években pedig főbírája. (MOLNÁR 2005. 218-219. Egy adat: SziLÁDY-SziLÁGYl 1863.1. köt. 224.) Többször jár követségben a hatvani török tisztviselőknél. (Fekete 1932-1933. No. 90. 118.) 1658. máj. 23-án Heves-Külső-Szol- nok vármegye (hódolt) esküdt ülnökeként szerepel, ami nemességét teljesen egyértelművé teszi. (NÉMETH 1991. 44.) 1663. márc. 21-én még a gyöngyösi tanács tagjaként szerepel. (LÉNÁRT 1984. 267.) ♦ 1659-ben Szeredi Ferenc nemes apósaként (ennek felesége: Répás Kata) részt vesz bedegi Nyáry Zsigmond számos Heves megyei pusztájának és falvának zálogbavételében. (SzakáLY 1997. 302-303.) 1666-ban tett végrendeletében a Csongrád megyei Detken zálogjogon bírt részjószágát a gyöngyösi ferencesekre hagyta. (DEZSÉRI-BACHÓ 1941. 179. SZAKÁLY 1997. 313.) Nem csak ebből egyértelmű, hogy katolikus, hanem tisztségéből is, ugyanis Gyöngyösön a korszakban csak katolikusok lehettek bírák és tanácstagok. Romhányi Simon (nemz, v) - Romhányi Simon- a szécsényi seregszék külső tagja 1651 F- drégelypalánki alkapitány 1651 F Vezetékneve a Nógrád megye kékkői járásában található Romhány falu nevéből ered. Nem tudjuk, hogy van-e a 15. század elejétől a 16. század végéig követhető Nógrád megyei romhányi Romhányi családhoz köze. (NagyiváN 9. köt 761. NAGY 1907.104-105.) Talán annak a Romhányi Albertnek fia vagy rokona, aki 1610 és 1620 között biztosan Vácott, majd a vár feladása után Drégelypalánkon lovashadnagy. (KOMÁROMY 1893. 688. és Jakus 1987a. 21. Jakus1989. 78.) Lehetséges, hogy rokona az a Romhányi György is, akit 1610. nov. 17-én bujáki porkolábként említenek egy tanvallatási jelentésben. (KOMÁROMY 1896. 201-202.) ♦ 1625. febr. 8-án Romhányi Si389
