A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
lyettes jegyzőnek nevezi ki, tisztét hivatalosan csak 1671. május 11-ig, az új jegyző: Dúló György (e) hivatalba lépéséig viseli, ám 1672. jan. 21-én is ő helyettesíti Dúlót. (NML IV. 1. b. 1. d. 1672/No. 11.) Valószínű, hogy Pápay 1649-től legalább 1672-ig folyamatosan esküdt ülnök volt a vármegyében. 1655. júl. 26-án és aug. 26-án, illetve 1656. júl. 24-én Nógrád vármegye - utóbbi alkalommal Balassa Bálinttal, ifj. Föld- váry Jánossal és Voxith Horvát Jánossal együtt - Forgách Adám főispánhoz küldi követségbe. (Tóth 2001. No. 1363. 1380. 1475. 1479. 1484.) 1659-ben szolgabíróként Bene Jánossal együtt Pest-Pilis-Solt vármegyét képviseli a pozsonyi országgyűlésen. (Borosy 1983. No. 565. 572.) 1670 júliusában Johann von Sporck tábornok utasítására ifj. (II.) Koháry István füleki (fő)kapitány őt és testvérét: Pápay Pétert is letartóztatja a Wesselényi-féle „összeesküvéssel" kapcsolatban, és Füleken fogságban tartja. (MERÉNYI 1903. 69.1670. aug. 23-án még őrizetben: Thaly 1872. 306-308.) Feltehetően 1670. nov. 11. után szabadul ki. (Badics 1928. 14.) 1671. szept. 5-én Nógrád vármegye Némethy Pál alispánnal együtt őt küldi követségbe Forgách Adámhoz. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 113.) 1640. jún. 30-án id. Balassa Imre özvegyének: Bosnyák Juditnak Füleken lakó familiárisaként (seruitor) említik. (DERL C/64. 2b. 11b. d. 11. t. p. 20.) 1657. okt. 10-én II. Rákóczi György erdélyi fejedelem képviselőjeként választják be Heves-Külső-Szolnok vármegye számvevő bizottságába. (SZEDERKÉNYI 1891. 284.) 1659. máj. 16-án Füleken Lónyay Anna és Dósa Adám nevében írja alá a gyöngyösi földesurak által a mezővárosnak kiadott statútumokat. (DEZSÉRI-BACHÓ 1941. 93. A forrásszöveg kiadása: KOVÁCS 1984. 7-9.) 1660. máj. 18-án Dósa Tamás szécsényi jószágának kezelőjeként (inspector/administrator) említik. (MOL P 1981. 1. cs. f. 136.) 1666. szept. 17-én Szegedy Ferenc váci püspök és kancellár „füleki gond- viselőjeként" írja alá egyik levelét. (A levél: Borosy 1984. No. 1080.) Abból a levélből, amelyet 1672. dec. 28-án ír ifj. (II.) Koháry Istvánnak, egyértelmű, hogy ekkor a Koháryak familiárisa. (MOL X 1047. No. 821. - 40575. d.) 1675. aug. 1-én ifj. (II.) Koháry István nagydaróci jószágának felügyelőjeként (inspector) említik. (NML IV. 1. b. 2. d. 1675/No. 25.) Már 1656-ban is Füleken lakik. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 78.) Az 1660-as években is Füleken él, leveleit innen keltezi. Egyike Heves-Külső- Szolnok és Nógrád vármegyék legtöbbet foglalkoztatott ügyvédeinek: 1666., 1671., és 1673-75. években biztosan a váci püspökség állandó ügyvédje/officiálisa. (SZA- KÁLY1997.191. SZARKA 2008. 89.134. 353.) ♦ 1641 elején Pápay Péter Nógrád vármegyei szolgabíró, öccse: Pápay János és Michalek Miklós Wesselényi Ferenc füleki főkapitány közvetítésével megkérik a maguk számára Esterházy Miklós nádortól adományként királyi joggal a Csongrád megyei Fecskés, Orosháza, és Pusztaszer, illetve a Pest megyei Levente és a Solt megyei Tázlár pusztákat. (MERÉNYI 1893. 171- 172.) 1653-ban említik Pápay János füleki házát egy tanúvallatás helyszíneként. (HORVÁTH 1981. 73.) 1656. márc. 25-én ifj. Ráday Andrással és Nagyházú Györggyel együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként elnyeri a Pilis megyei Szentpéter, Vácrév, Várad, illetve a Solt megyei Geder/Gödör elhagyott pusztákat (praedia deserta). (A kelet a birtokbaiktatási parancsé: DERL C/ 64. 2c. 78. d. No. 9. Gederhez: 1657. BOROSY 1983. No. 377. A Pilis megyei praediumokhoz: uo. No. 743. 802.) 1656- ban a Nógrád megyei Sár egyik birtokosa. (SZARKA 2008. 411.) 1656-ban a Heves megyei (Mátra)mindszenten két jobbágytelek zálogbirtokosa. (DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33. - Már 1652-ben is birtokos itt: GYÁRFÁS 1885. 251.) 1658-ban a Nógrád megyei Bolyk (Bol'kovce, SK) egyik földesura. (BELITZKY 1972. 198.) 1664-1665-ben a 378
