A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Solt megyei Résztelek, Hantoka, Borjúháza és Besnyő sárközi puszták birtokosaként nevezi meg magát. (Borosy 1983. No. 889. 912.) 1670-72-ben a Nógrád megyei Kál- nó (Kalinovo, SK) egyik birtokosa. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 51. és DERL C/64. 2b. 57. d. 7. t. No. 6.) 1661 és 1673 között Pápay János és Péter többször is a Solt megyei (kiskunsági) Bábony puszta birtokosaként lép fel. (Borosy 1983. No. 729. Borosy 1984. No. 1103.1660. BOROSY 1999. No. 176. Gyárfás 1885. 297.) 1669-ben Pápay Jánosnak a Heves megyei (Mátra)derecskén említik jobbágyát. (Soós 1975. 362-363. SZAKÁLY 1997. 224.) Pápay János fiának: Pápay Mihálynak 1678. évi bevallása szerint apjának Nógrád, Gömör, Borsod, Heves és Pest megyékben is voltak birtokai, de csak részjószágok. Ugyanitt a következő településeken említi saját - vsz. apjától öröklött - részbirtokait: Borsod megyében (Borsod)nádasd, Gömör megyében Utas puszta és Csoltó (Coltovo, SK) vagy mellette fekvő más falu, Heves megyében Domaháza, (Mátra)de- recske, Recsk és Visonta, Nógrád megyében Baráton puszta, Fülek (ház szőlővel, kerttel), Solt megyében Résztelek puszta. (DERL C/64. 2b. 11b. d. 8. t. No. 1.) Evangélikus: az 1659. évi pozsonyi országgyűlésen az evangélikus rendek között említik. (BOROSY 2001. 61.82.) Testvére: Pápay Péter és annak felesége pedig 1674 előtt aranyozott ezüst kelyhet adományozott a füleki evangélikus egyháznak. (TÓTH 2004. 20.) Pápay János Nógrád vármegye 1658. és 1663. évi nemesi összeírásában is a füleki járás birtokos nemesei között szerepel, előbb 24 dénáros, majd 50 dénáros összeggel.

Párducz Lukács (nemz, v) - Párducz Lukács- a szécsényi seregszék külső tagja (1651) F- balassagyarmati alkapitány (1651) F

1634. jan. 1-én Batthyány Adám udvari familiárisa. (Neve mellett az a megjegyzés szerepel a forrásban, hogy a szolgálatból kilépett. Benda-Koltai 2004.) 1636. szept. 24-én az erdélyi fejedelmi címre törő iktári Bethlen István párthíveként említik, aki Ecsedből százhatvan lóval érkezett ura segítségére. Ekkor valószínűleg Bethlen István fiának: Bethlen Péternek kapitánya. (JEDLICSKA 1910. 168. és Beke 1881-1882. 672-674. A teljesség igénye nélkül.) 1638. márc. 20-án III. Ferdinándtól kegyelemlevelet kap. A kegyelem tárgya részvétele Bethlen István török támogatással indított hadjáratában, másrészt Fekete Zsigmond megölése. A kegyelemlevél keltének idején Párducz Lukács éppen a harmincéves háború pomerániai harcaiban vesz részt mint egy könnyűlovas csapat kapitánya (certorum equitum levis armaturae capitaneus), budetini Szunyogh Gáspár (m) ezredes (colonellus) parancsnoksága alatt, annak lovasezredében. (MOL A 57. 9. köt. 121-122.) 1638. ápr. 2-án III. Ferdinándtól Szunyogh Gáspár egy másik tisztjével Turianszky Péterrel együtt adományként megkapja Török János és Kovács/Tösiry János (nob coll.) - dezertálás miatt elkobzott - összes ingóságát és ingatlanát. (MOL A 57. 9. köt. 173-174.) Párducz Lukács 1650. jún. 29-én, tehát már Esterházy Ferenc kapitányi működése alatt is gyarmati alkapitány (MOL P 287. Ser 1. Fasc. A. No. 192.), mely tisztséget feltehetően 1647 nyarán nyert el, miután júniusban kérte azt a Haditanácstól. (ÖSt A KA HKR Prot. Exp. Bd. 296. f. 208.) 1654. szept. 7-én még gyarmati alkapitány, Nógrád vármegye törvényszéke elhatározza felelős- ségrevonását Ebeczky/Ináncsy Mihály és Ajtith Horváth János kirablása miatt. (TÓTH 2001. No. 1314. Rövid említésként: Belitzky 1977. 35. Nagy 1894.15.) ♦ 1659-ben egy, az ún. Pap-hegyen található (balassa)gyarmati szőlő tulajdonosa. (Belitzky 1977. 43.) Ugyanekkor a gyarmati végház Ipoly felé néző „Kiskapuja" előtt, a külvárosban emlí379