A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Kozári családnak a Heves megyei (Gyöngyös)püspökiben található malmát. (NÉMETH 1991. 52. 1675-ben Kozári Pál kezén: SZEDERKÉNYI 1891. 450.) Ugyanennek a malomnak („Kozári-malom") egy porciója feltűnik azon korábban elkobzott ingatlanok között, amelyeket a gyöngyösi reformátusok sikerrel kérnek vissza II. Rákóczi Ferenc 1705. évi szécsényi országgyűlése előtt. (KLIMÓ1891.10.12.) Kökényesi István - Kókeniessj/Kökeniesi/Kökeniessi/Kőkeniessj Istók- felperes (1658) 46- kezesség miatt rabként Szolnokra viszik (1660) 91- Kállai György rokona (1660) 91 Vezetékneve a Nógrád megye szécsényi járásában, a megye déli szélén található Kökényes község nevéből ered. ♦ Szécsényi lovaskatona. A vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében egy lóval szolgáló katonaként szerepel, Csima Gergely főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Kökényesi Mihály - Kőkeniessi Mihali- a seregszék kötelezi Karászi János és Nyikon Gergely előállítására (1661) 96 (J1679 után) Vezetékneve a Nógrád megye szécsényi járásában, a megye déli szélén található Kökényes község nevéből ered. Talán rokona a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő Kökényesi István és az a Kökényesi János - vsz. füleki - katona, aki 1679. jún. 26-án Kecskeméten hatalmaskodik. (IVÁNYOSI-SZABÓ 2008. 2. köt. 564.) ♦ Szécsényi lovaskatona. Szerepel a neve egy 1656 előtti keltezetlen jegyzékben, amely a szécsényi vitézek egyik zsákmányának felosztásáról szól. (MOL X 7824. No. 12403. - C 1275 d.) Ugyanitt „szolgáját" is említik, tehát lovaskatona volt, és olyan, aki legalább két lóval szolgál. A vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló lovasként szerepel, Csima Gergely főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) 1666. jan. 12-én Pest-Pi- lis-Solt vármegye az elhunyt Izsáki Gergely lovait és egyéb az alispán kezénél lévő ingóságait az örökösödési per eldöntéséig eskü mellett Kökényesi Mihályra és Jánosra (st coll.) bízza. (Borosy 1984. No. 1032.) 1674. szept. 18-19-én Kökényesi Mihály füleki katonaként szerepel Pest-Pilis-Solt vármegyének a legtöbbet hatalmaskodó végvári vitézekről összeállított feketelistáján. (uo. No. 1694.) 1676-ban ő akadályozza meg társát: Kovács Györgyöt abban, hogy kifossza a Heves megyei Tamaörs [katolikus] templomát. (A forrást idézi: Soós 1975. 471.) 1677. márc. 20-án Ibrahim szécsényi bég egyik panaszlevelében szerepel mint fosztogató füleki katona. (PÁLMÁNY 1984. 66.) 1679. aug. 23-án a kisrédei birtokosok tiltakoznak Heves-Külső-Szolnok vármegye előtt, mert Almásy András gyöngyösi plébános és testvére: Almásy János a Kisrédére mint kuriális pusztára jogtalanul kivetett tizedet eladta (bérbe adta) Kökényesi Mihálynak. (DEZSÉRI-BACHÓ 1941. 153.) Egy keltezetlen, az 1678 és 1682 közötti időszakból származó levélben füleki lovashadnagyként szerepel, és társával Lénárt Péter hadnaggyal együtt Pelsőc vidéki (Gömör megyei) falvakat szólít fel, hogy szolgáltassanak élelmiszereket katonáik számára. (MOL X 1047. No. 854,- 40575. d.) Kó'míves Jeremiás - Kömives Jeremias- a seregszék megfogadja fal építésére (1660) 74 341
