A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

- besztercebányai lakos (1660) 74- [kőműves] mester (1660) 74

Valószínűleg egy német családnévvel rendelkező és Jeremias keresztnevű besztercebányai kőműves, akit csak magyar nyelvi közegben emlegethettek ezen a néven.

Kőszegi István (n, v) - Kőszőgi István- felperes (1660) 90- megegyezése az ácsokkal a seregszék előtt (1660) 90- feleségének halála (1660) 90- háza (1660) 90

Vezetékneve leginkább a Vas megyei Kőszeg városra, vagy még inkább a Baranya megyei Kiskőszeg falura utal. Közelebbről nem ismert nemesi család tagja. (Szórványadatok „Kőszögi" családnevű nemesekre: KEMPELEN 1911-1932. 6. köt. 254. A 18. századból: HECKENAST 2005. 251.) A Kőszögi családnév egyébként a Jászságban is előfordul, egy 1644. jan. 27-én Füleken tartott tanúvallatás során Kőszögi Mátyás negyvenéves mizsei jobbágy is vallomást tesz. (FEKETE 1861.133.) ♦ 1638. szept. 4-én Kőszegi István (e) uzapanyiti Dósa Tamás (g) mint felperes ügyvédje abban a perben, amelyet az Nógrád vármegye alispáni széke előtt indított magyarbéli Bosnyák Judit (g, m) ellen. (NML IV. 11/1. Fase. I. No. 1.) A seregszéki jegyzőkönyv vezetésének idején szécsényi lovaskatona, valószínűleg Koháry István személyes kíséretének, a közvetlenül általa vezényelt egységnek tagja. Familiárisként többször lát el bizalmi feladatokat. 1657. dec. 6-án Koháry megbízásából a Pálffyakhoz indul a Pozsony megyei Vöröskőre (térvény Kamen, SK). 1661. márc. 14-én pert nyer egy bizonyos kinnlévősége kapcsán a Kochlach család ellen a besztercebányai városi tanács előtt. (MOL E 199.10. cs. IV/5. t. No. 78.) 1661. máj. 6-án Balassa Ádám panaszt tesz Koháry Istvánnak, hogy egy Koháryval közös rabját, amelyben bírt részét a (fő) kapitány Kőszeginek átengedte, a katona az ő engedélye nélkül értékesítette, és a teljes bevételt megtartotta magának. (MOL X 1049. No. 1120. - C 769. d. Ugyanehhez: MOL X 7824. No. 7147. - C 1124. d.) 1664. márc. 28. előtt néhány nappal levelet visz a Bécsben tanuló ifjabb (II.) Koháry Istvántól apjának. (MOL X 1049. No. 1129. - C 769. d. 1664. febr. 9-én indul Szabó Istvánnal: MOL X 7824. No. 12491. - C 1275.) A vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló lovaskatonaként szerepel, Bélteki Pál főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) 1665-ben a Nógrád vármegyei terhek megfizetését megtagadó ecsegi lakosok elfogják és kifosztják a hozzájuk küldött Kőszegi (Kőszögi) Istvánt (e). A vármegye rendkívüli törvényszéke ítéletében Kőszeginek adja a falura kiszabott pénzbüntetés felét: száz forintot. (NML IV. 11/1. Fase. I. No. 8.) 1667 őszén Kőszegi (Kőszögi) István több más nemes társaságában a kiskunsági Szabadszálláson jár, talán adót behajtani. A szabadszállásiak 1668. jan. 11-én kelt panaszlevele Kőszegit állítólag szerencsi lakosnak nevezi. (BÁNKÚTI 2000.159.)

Krátky [Gergely]né - Kratkiné- felperes (1659) 70

Férje jellegzetes és gyakori szlovák családnevet visel (Krátky = rövid, alacsony). Valószínűleg annak a Krátky Gergelynek felesége, aki a füleki lovasság 1664 táján írott

342