A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
KÁLY 1997. 262.) Kalocsa Jánost 1664. júl. 13-19-én (kecskeméti) adószedő bíróként említik. (IvÁNYOSl-SZABÓ 2008. 1. köt. 215.) Az 1671., 1679. és 1687. hivatali években Kalocsa János Kecskemét főbírája. (A hivatali év Szent György napján [ápr. 24.] kezdődött és végződött. 1671. máj. 10. IvÁNYOSl-SZABÓ 2008.1. köt. 343. és a következő oldalak. Egy további adat: PML IV. 1—f. 1. d. 3. t. f. 14.1679. máj. 30. IvÁNYOSl-SZABÓ 2008. 2. köt. 566. etc. 1687. júl. 7. uo. 728. etc.) 1662-ben és 1675-ben Kalocsa János a két legvagyonosabb kecskeméti polgár egyike, az 1680-as évek elején a református egyháztanács tagja. (B. BOBROVSZKY 1980. 1. fotó. IvÁNYOSl-SZABÓ 2007. 10. 18. 87. További adatok: HORNYIK 1860-1866. 2. köt. 137. HORNYIK 1865. 202-204. 206-211. SziLÁDY-SziLÁGYI 1863. 2. köt. 144. HORNYIK 1927. 67-68. IvÁNYOSl-SZABÓ 1991. 14. 19-22. IvÁNYOSl-SZABÓ 1996. 67. 77. 91. 95-96.102-103.112.124-125. IvÁNYOSl-SZABÓ 2008.1. köt. 160.187. 203. 206. 215-216. 224. etc.) A Kalocsa család iratait Kalocsa János generációjával kezdődően a Sigray-család levéltára őrzi. (Különösen: DERL C/71. 27. d. 35. cs. [Régi jelzet: D 1. 1.]) ♦ Abban a tanúvallomásban, amelyet 1659. jún. 16-án tett a (kiskun)halasi határ helyneveiről, Kalocsa András elmondja, hogy Halason született, és egy ideig ott is élt. (BOROSY1998. No. 165.) Családja valószínűleg a (Kiskun)halast teljesen elpusztító 1596. évi tatárdúlás után költözött Kecskemétre. Kalocsa András feltűnik Kecskemét 1633. évi gabonadézsma jegyzékében. (IvÁNYOSl-SZABÓ 2008.1. köt. 83.) 1651 és 1658 között nagy valószínűséggel Kecskemét esküdt polgára. 1651. jún. 15-én Kecskemét képviseletében a három mezőváros (Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös) közös törvényszékének tagja. (SZILÁDY-SZILÁGYI 1863. 1. köt. 166.) 1653. febr. 17-én Pest-Pilis-Solt vármegye megbízásából részt vesz Godány Demeter volt nagykőrösi jobbágy 1650-1652. évi gyümölcstermésének és borainak hivatalos becslésében. (BOROSY 1998. No. 102.) 1655-ben Kalocsa András a kecskeméti Szabó Mihály végrendeletének egyik tanúja. (IvÁNYOSl-SZABÓ 2002. 17.) 1658- ban két társával együtt ő fizeti be Oszmán defterdárnak a kecskemétiek útvámját („a 42. marháért járó 105. oszporn vámot"). (HORNYIK 1860-1866. 2. köt. 350. Egy másik es- küdtségére utaló adat: 1658. márc. 21. IvÁNYOSl-SZABÓ 1996.59.) Református. Karácson Dávid - Uyvari Karaczon Dauid- eljár a szécsényi seregszék előtt a vád keresztyén kezes rabok nevében (1658) 42- váci keresztyén kezes rab (1658) 42 Mellékneve arra utalhat, hogy érsekújvári katonaként eshetett fogságba. Karászi János (st coll.) - Joannes Karászi, Karászi- alperes(1656)3- a seregszék elrendeli előállítását (1661) 96- szécsényi katona (1656) 3 (fl665 után) Vezetékneve valószínűleg nem valamelyik Kárász településnévből e- red, hanem a Bogyiszlóval szemben Solt megyében található Karasz falura utal. (A nevet ezért modernizáltuk „Karászi" és nem „Kárászi" formában.) ♦ Szécsényi lovaskatona. A vár 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében két lóval szolgáló, de távollévő lovasként szerepel, Csima Gergely főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) Abból a levélből, amelyet Wesselényi Ferenc nádor írt 1665. nov. 1-én, kiderül, hogy Dúló Gergely 327
