A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Személynévmutató – életrajzi adattár

Horvát Miklós - Horvát Miklós- felperes (1658) 50- egri rab (1658) 50

Iványi Fekete László ld. Fekete László

Jakabházi Gáspár - Jakabhazi Gáspár- a szécsényi seregszék külső tagja (1659) 54- vsz. Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnöke (1659) 54

(fl679) Más néven Eötvös Gáspár (nob). (TÓTH 2001. No. 1263.) Csongrád és Solt megyében birtokos, a 16. század első feléig visszavezethető nemesi család tagja. (KŐSZEGHI1899.152. és ld. Jakabházy Jánosnál) Jakabházi/Eötvös János édestestvére, id. Ötvös János és Jakabházi Erzsébet fia. Felesége 1654-ben Patkó Zsuzsanna. (TÓTH 2001. No. 1263. Egyező adat évszám nélkül: BENKÓ1908. 151.) Az 1679. év folyamán hal meg. (BENKÓ 1908. 147.) ♦ 1640. okt. 31-én Voxith Horvát Istvánnal együtt adományként megkapja Esterházy Miklós nádortól a Csongrád megyei Ellés faluban és Szer pusztában rejlő királyi jogot. A birtokbaiktatásnak utólag: 1641. nov. 25-én a Garamszentbenedeki Konvent előtt ellentmond Jakabházi János, ám az ellentmondás csak Voxith Horvát István ellen irányul. (HORNYIK 1865. 151-158.) Jakabházi Gáspár 1641. szept. 12-én Pest-Pilis-Solt vármegye előtt mindenkit eltilt Csongrád vármegyei jószágainak: Ellés, Bökény és Győ falunak, illetve Máma és Szer pusztának élésétől, (uo. 160-162.) 1642. máj. 11-én Jakabházi Jánossal közösen megegyezést köt Voxith Horvát Istvánnal és Komjáthy Abrahámmal, hogy a Csongrád megyei Ellés falut és Szer pusztát a Jakabházi-család és a másik két birtokos ezután fele-fele arányban bírják, (uo. 162-164.) 1642. dec. 21-én kötött megegyezés - újabb birtokosok belépése - után Szer pusztának már csak a harmada a Jakabháziaké. (uo. 164-166.) Jakabházi Jánossal együtt 1643-ban a Csongrád megyei Bökény faluban bír portiót. (MOL P 1981.1. cs. f. 94.) Ajakabházi testvérek: János, Gáspár, István, Mihály és Sára 1649. jan. 25-én Nógrád vármegye előtt osztoznak meg Csongrád megyei jószágaikon. (HORNYIK 1865. 174-177. BENKÓ 1908. 146.) Jakabházi Gáspár 1654. jún. 22-én zálogba adja pusztaszeri részbirtokát (a puszta harmadát) Olasz Pál szécsényi lovashadnagynak. (HORNYIK 1865. 180. A Jakabházi-jószágok fokozatos elzálogosításáról: Kocsis 2005. 69.) Valamikor az 1650-70-es években Jakabházi Gáspár török fogságba esik, és csak súlyos sarcon szabadul, fennmaradt egy csonka, hiányzó keltezésű pénzkérő levele, amelyet a nagykőrösi tanácsnak küldött két társával. (SziLÁDY-SziLÁGYl 1863.2. köt. 224.) Jakabházi Gáspár 1676-ban is a Csongrád megyei Ellés falu egyik birtokosa. (SZARKA 2008. 388.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 15 dénáros összeggel szerepel, a kékkői járás kurialista nemesei között.

Jakabházi János (n, e coll) - Jakabhazi/Jakabházi/Jakabhazj Janos/János- a szécsényi seregszék belső tagja (1659-1661) 54,61-62,67,74,80,85,88-90,98

(fi664) Más néven Eötvös János (nob). (MOL P 1981.1. cs. f. 94.) Csongrád és Solt megyében birtokos, a 16. század első feléig visszavezethető nemesi család tagja, amelynek neve a Solt megyei Jakabházáéból ered. (Nagy Iván Borsod megyei családnak írja őket, tévesen, hiszen a Hódoltságban és Szécsényben éltek tagjai. Nagyi- VÁN 5. köt. 284-285. A legfontosabb szakirodalom: BENKÓ 1908. 143-152. Újabban:

319