A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Benedek 1986. Benedek 2001. 240-246. és Szakály 1997. 91-92.) Jakabházi/Eötvös János id. Ötvös János (e) és Jakabházi Erzsébet (g) fia (HORNYIK 1865.145-146.), Jakabházi/Eötvös Gáspár édestestvére. ♦ Jakabházi János 1653-ban, 1655. jún. 20-án és 1656. szept. 30-án is szécsényi gyaloghadnagyként szerepel. (BENKÓ1908.146. MÓL A 57. 11. köt. 518-519. HORNYIK 1865. 181-182. 185-187.) A seregszéki jegyzőkönyv adataival kiegészítve ez azt jelenti, hogy 1653 és 1661 között biztosan szécsényi gyaloghadnagy. Jakabházi Jánost rokona: Bába István (e) káliói udvarbíró {provisor)■ 1640 elején egy anyagi vitájuk (három bökényi jobbágy manumissionalis pénze) miatt foglyul ejti, csak 1641 őszén szabadul ki, és időközben birtokjogai sérülnek. (HORNYIK 1865.157-158.169-171.) 1641. dec. 12-én Thúz Mihály perli Pest-Pilis-Solt vármegye előtt. (uo. 158-160.) 1642. febr. 13-án Füleken ügyvédet vall Pest-Pilis-Solt vármegye előtt. (BOROSY 1983. No. 136.) 1643-ban Dienes György kétszáz tallér végrehajtását kéri Jakabházi János és Gáspár jószágain Pest-Pilis-Solt és Csongrád egyesült vármegyéktől, mivel bökényi jobbágyaik meggyilkolták a Dienes által a hatvani törökök rabságából hitlevéllel kiváltott Tőzsér Albertet, és a kárt szerződésükkel ellentétben nem fizették ki. (MOL P 1981. 1. cs. f. 94. HORNYIK 1865. 166-168. BOROSY 1998. No. 35. A végrehajtás még 1647. ápr. 10-én sem történt meg: MOL P 1981.1. cs. f. 96.) Egy, a Csongrád megyei Elléssel kapcsolatos jogvita miatt 1645 pünkösdjén Szécsényben Dienes György Voxith Horvát Istvánnal és másokkal együtt megsebesíti és törvénytelenül elfogja Jakabházi Jánost és édestestvérét: Jakabházi Mihályt. (HORNYIK 1865. 178-179. 187-189. A Dienes-Jakabházi-pert az 1647. évi 108. te. is említi, Dienesnek a Jakabháziak ellen Pest-Pilis-Solt vármegye előtt indított perét leszállítva, a Jakabháziaknak Dienes hatalmaskodása miatti keresetét pedig Heves- Külső-Szolnok-Csongrád újonnan egyesített vármegye elé utalva. CJH 1608-1657. 494-495.) 1653. febr. 12-én Jakabházi János Jakabházi Mihály elleni erőszakos fellépését említi Nógrád vármegye közgyűlése. (TÓTH 2001. No. 1121.) Jakabházi János 1656. okt. 2-án nádori emberként Budai Bornemisza Bolgár Pál részére Szécsényben tanúvallatást végez. (MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) 1661-ben katonaság kiküldésével fenyegeti Fáy Lászlónak a Külső-Szolnok megyei Tiszapüspökiben (Szajol- püspöki) bírt jobbágyait. (BENEDEK 2001. 241.) Szécsény 1663. évi feladása után Fülekre kerül. A füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében egy lóval szolgáló katonaként szerepel, Bélteki Pál főhadnagy századában. (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) 1664. okt. 23-án Jakabházi János már halott. (HORNYIK 1865. 194-195.). ♦ A Jakabházi család a 16. század végén már birtokrésszel rendelkezik a Csongrád megyei Ellés, Bökény, Győ, Máma és Szer, illetve a Külső-Szolnok megyei (Tisza)püs- pöki falvakban. (HORNYIK 1865.142.) 1637. ápr. 22-én Jakabházi János (e, nob) anyja: Jakabházi Erzsébet nevében Heves-Külső-Szolnok vármegye előtt eltilt mindenkit, de különösen Jánossy Fábiánt a Csongrád megyei Ellés, Máma, (Ó)pusztaszer és (Kórógy)szentgyörgy puszták élésétől. (HORNYIK 1865. 145-146.) 1641. nov. 25-én a Garamszentbenedeki Konvent előtt ellentmond Voxith Horvát István ellési és pusztaszeri birtokbaiktatásának, ugyanekkor mindenkit eltilt attól, hogy jogot formáljon a Csongrád megyei Bökény és Győ faluban, illetve Máma pusztában, valamint a Külső-Szolnok megyei (Tisza)püspöki faluban bírt jószágaira, és ha már valaki beiktatta volna magát azok birtokába, az iktatást semmisnek nyilvánítja, {uo. 157-158.) 1642. máj. 11-én Jakabházi Gáspárral közösen megegyezést köt Voxith Horvát Istvánnal és Komjáthy Abrahámmal, hogy a Csongrád megyei Ellés falut és Szer pusz320
