A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
1668-as füleki tanúvallatás több tanúja egyébként úgy tudta, hogy Bélteki betegséget színlelve még a vár feladása előtt elhagyta Szécsényt. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (II/3.) f. 48-56.) 1664. okt. 25-én füleki hadnagyként tűnik fel. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. No. 626.) A füleki lovasság 1664 körül összeállított mustrajegyzékében egy lovas század főhadnagyaként szerepel, hat lóval szolgálva (azaz egyúttal hat lovas főlegényként). (MOL X 1047. No. 829. - 40575. d.) 1665. márc. 1-én az elhunyt Unger Márton helyére kinevezik füleki alkapitánnyá, és ifj. Koháry István nagykorúságáig őt bízzák meg a főkapitányi teendők ellátásával is (Administration der Oberhauptmannschaft) (MOL X 7824. No. 7162. - C 1124. d. és ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. 219. Konv. 1665. Mai f. 21-22. Téves szakirodalmi adat Unger Márton halálára [1667]: ILLÉSY 1885. 10.), hiszen az utóbbi apjától, id. Koháry Istvántól örökölte a tisztséget (Id. alább Koháry Istvánnál). 1665. aug. 21-én Wesselényi Ferenc nádor szigorúan megfeddi Béltekit katonáinak portyái miatt, azt is megjegyezve, hogy nem ezért ajánlotta erre a posztra. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 883.) Később, 1668-ban He- ves-Külső-Szolnok vármegye alispánja: Hamvay Ferenc, Nógrád vármegye alispánja: Madách János és Pest-Pilis-Solt vármegye alispánja: Battik Péter közösen kezdeményeznek tanúvallatást Bélteki Pál és fegyelmezetlen füleki katonái ellen. (1668. dec. 13-án és az azt követő napokon zajlott a vallatás, Béltekire nézve erősen terhelő állításokkal. - A háttérben a Fülekre szorult nemesség és a katonák, illetve Bélteki és tisztjei konfliktusa. ANDJC Fd. 27. 39. cs. (II/3.) f. 48-56. és MERÉNYI 1897b.) Bélteki azután is megőrzi alkapitányi posztját, hogy 1667 februárjában ifj. Koháry Istvánt nevezik ki füleki főkapitánnyá. (ÖStA KA Best. No. 1781.) 1668. júl. 24-én és 1670. nov. 11-én szintén füleki alkapitány. (SUGÁR 2001. No. 163. és MOL P 287. Ser. II. Fase. HH f. 29-30.) Egészen 1679 késő tavaszáig marad a tisztségben, ekkor váltja le füleki alkapitányként bellaji Bellovics/Bella vies Sámuel. (Utolsó adatunk: 1679. ápr. 21-én még füleki alkapitányként ír levelet Esterházy Pálnak. CziGÁNY 2004. 146. 1679. jún. 12-én Bellovics Sámuel már füleki alkapitányként ír alá egy parancsot: ILLÉSY 1897. 55-56. Három nappal később pedig Pest-Pilis-Solt vármegye neki utal ki gabonát: Borosy 1984. No. 1967 SziLÁDY-SziLÁGYl 1863. 2. köt. 75-76.) Az 1660-as évek elejétől 1668 elejéig Bélteki Pál a hódolt Szeged királyi városnak a Magyar Kamara által kinevezettt tiszttartója. (SZAKÁLY 1983. 713.) 1668. júl. 11-én megerősítik Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 296.) 1668. aug. 30-án leteszi a hivatali esküt Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnökeként is. (Borosy 1984. No. 1288. Horváth 2004. 25.) 1672. jan. 21-én Nógrád vármegye esküdt ülnökeként szerepel. (NML IV. 1. b. 1. d. 1672/No. 11.) 1672. aug. 11-én választják Pest-Pilis-Solt vármegye alispánjává. (BOROSY 1984. No. 1585.) Tisztét ténylegesen 1682 nyaráig/ őszéig tölti be, Fülek szeptemberi kuruc elfoglalása mindenképpen véget vet gyakorlati működésének. (Az ostromhoz: ILLÉSY 1885.19-25. P. König. 1942. 20-22. Parti 2007. 221-223.1682. jún. 5-én helyezték kilátásba a tisztújítás megtartását. BOROSY 1985. No. 2136.) 1683. márc. 29-én azonban Pest-Pilis-Solt vármegye követe: Bujovszky Ferenc levelében arra kéri Thököly Imre fejedelmet, hogy a tovább nem halasztható tisztújításon ismét Bélteki Pált jelölje alispánnak. (BOROSY 2002. 34-35.) A tisztújítás még Thököly uralma alatt megtörtént, formálisan talán megmaradt Bélteki az alispán, de nem hallunk többet felőle, az ügyeket Ráday Gáspár helyettes alispán viszi. (BOROSY 1985. No. 2138. 2149. Ráday Gáspár feltehetően 1684-től lesz rendes alispán.) 1681-ben a soproni országgyűlésen 264
