A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - A végvári katonaság hadi bíráskodásának kutatásáról

PÁLFFY GÉZA

A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve

(1656-1661)

Különleges betekintés a szécsényi végvárváros mindennapjaiba az 1650-1660-as évek fordulóján

Jakus Lajosra és Szakoly Ferencre emlékezve

A végvári katonaság hadi bíráskodásának kutatásáról

Az 1990-es évek legelején a Magyar Országos Levéltár egyik vegyes kamarai irat-együttesében (Miscellanea) - a törökellenes határvédelmi rendszer történetét kutatva1 - különleges iratra bukkantunk: a felső-magyarországi hadiszék helyreállításáról 1609. március közepén rendelkező dokumentumra.2 Ez a korábban ismeretlen forrás adta azután az ötletet a 16-17. században a Magyar Királyság védelmében meghatározó szerepet játszó végvári katonaság (egykorú kifejezéssel a „vitézlő rend/nép") hadi bíráskodásának szisztematikus feltárására. Rövid utánajárást követően után ugyanis kiderült, hogy noha a törökellenes végházakban szolgáló „vitézlő rend" kutatása addig már közel másfél évszázada folyt, a témával a 20. század végéig behatóbban csupán hárman foglalkoztak, mégpedig egy-egy rövidebb tanulmány keretében.3

Egyrészt 1926-ban a kora újkori magyar történelem egyik leglelkesebb, bár napjainkra már elavult szemléletű búvára, Takáts Sándor (1860-1932), aki e témakört is érdekes adatokat egymás mellé „csemegéző", esszé jellegű tanulmányban mutatta be.4 Másrészt az 1970-es évek közepén a Batthyá- nyak irányította, 17. századi nyugat-dunántúli határvédelem és magánföldesúri katonaság kiváló ismerője, Varga J. János, aki főként a körmendi pre- zidiális mezőváros különleges „seregszékére" koncentrálva foglalta össze kutatási eredményeit.5 Végül ismereteinket egy évtizeddel később a Győr1 Ennek eredményeire vö. főként PÁLFFY 1996.; PÁLFFY 1999.

2 MOL E 211. Tétel 43. No. 12. Kiadása: PÁLFFY 1995.189.: No. 5.

3 A nagyobb végvártörténeti összefoglalók közül egyedül Szegő Pál monográfiája szentelt néhány oldalt a kérdéskörnek. SZEGŐ 1911.175., 191., 201., 349-355.

4 Takáts 1926.

5 Varga J. 1977. Szinte szó szerint ugyanez monográfiája egyik fejezeteként: Varga J. 1980.146-174., illetve rövidebb változata újabban: Varga J. 1992.

14