1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból

gyarok fenyegetőznek November 2.: a miniszterelnökségen rádión próbálja elcsípni az „ellenséges propaganda" híreit, hogy minél előbb tudo­mást szerezzen a történésekről. A Magyar Rádió bemondója nem túl biza­kodó, ami reményeket kelt. Végre megszólalt Imrédy Béla miniszterelnök. Grendzsa-Donszkij tolmácsolja a hallottakat Julian Révai miniszternek. Ezu­tán együtt meghallgatják a prágai rádió híreit. Révai és [Oleg] Svátek tábor­nok zárt ajtók mögött éjfél után is az evakuálásról tárgyal. November 3.: az árak rögtön az egekbe szöktek. Egyetlen teherautó annyiért vállal csehor­szági fuvart, amennyiért előző nap még egy kisebb házat lehetett venni. A magyarok a környező falvakból is feljönnek Ungvárra és kihasználják a me­nekülők nehéz helyzetét, potom pénzért vásárolják fel értékeiket. A minisz­terelnökségről a drága bútorok egy részét a hivatalnokok inkább baltával felvágják vagy az udvarra viszik, s miután benzinnel leöntötték, felgyújtják. Az egész városban alkoholtilalom van, a magyarok mégis isznak és csopor­tokba verődve randalíroznak az utcákon. November 4.: a magyarok kérik Révai minisztertől, hogy felállíthassák a Magyar Gárdát a rend fenntartásá­ra és hogy kitűzhessék a ruhájukra a nemzeti színű kokárdát. Az engedélyt megkapják, de a fegyverviselés tilos. Szomorú, hogy néhányan a ruszinok közül is magyar trikolórral a mellükön járnak a városban. November 5.: két magyar megtámad egy katonát a városban, aki előrántja a tőrét és leszúrja az egyiküket. A felelőst hiába keresik. Ilyesmi nem történne, ha nem lenne pattanásig feszült a helyzet. A kormány el akarja költöztetni a nyomdát is, a magyarok azonban nem akarják hagyni, azt mondják, hogy állami (tehát magyar) tulajdon. November 6.: telefonáltak Prágából, hogy érkezik Volo- sin; Ungvárról azt mondták neki, hogy ne Ungvárra jöjjön, hanem rögtön Husztra, mert nem biztonságos számára a város, mióta Bonkáló Sándor szé­gyenletesen megszólalt a Magyar Rádióban és azt mondta, hogy Volosin nélkül „Északkelet-Magyarország" („így nevezik a magyarok Kárpáti Uk­rajnát") már Szent István koronája alá tartozna. November 7.: nagy nehéz­ségek árán sikerült szerezni egy teherautót, hogy a Proszvita könyvtárát Husztra vigye; diákok pakolják a könyveket, amikor megjönnek Bródy és Fenczik hívei és rátámadnak a fiatalokra azzal, hogy a vagyont nem vihetik el Ungvárról. November 8.: Grendzsa-Donszkij elindul Husztra; Munkácson megy keresztül, amely már nem Mukacsevo, hanem Munkács, koszos város, tiszta kelet, zömében zsidók lakják; betért egy fogadóba, de a magyar felszol­gáló nem akarta megérteni, mit mond neki ukránul; Beregovo is már Bereg­szász lett. November 9.: Grendzsa-Donszkij csodálkozik Edmund Bacsinszkij miniszteren, hogy nem ukránul beszél, hanem továbbra is a falusi mismás nyelvet használja. Volosin beszámol arról, hogy személyesen beszélt Hitler­rel, aki azt mondta: 1920 előtt elvesztették egész Ukrajnát, most meg sajnál­nak két várost. Volosin válasza: nekigyürkőzünk és dolgozunk tovább. 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom