1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból

A magyar hadsereg november 9-én vonult be Beregszászba, és november 10-én Munkácsra és Ungvárra. Az MTI így írta le a határvonalat: „a m. kir. honvédség csapatai elérik a katonai bíróságok által megállapított demarkációs vonalat [...] Ungvári közvetlenül északnak megkerüli, majd délnek fordul Ung-Hosszúmező délig, itt kisívben megkerüli Korláthelmecet, majd ismét délre fordul Csomonya nyugat és Barkaszó keleten át, azután Izsnyéte nyugatnál északnak fordul és másodszor is átmetszi a Csap-Munkács vasútvonalat. Innen a vasútvonallal párhuzamosan, attól északra 2 km-nyire az út mentén halad és közvetlenül északról megkerüli Munkácsot, majd délnek fordul és kis ívet alkot Fornos keleten keresztül. A demarkációs vonal to- vábbmenve Romocsaháza délnél délkeletnek fordul és Felső-Remete keletet érintve Salánktól keletre Feketepataknak délhez jut, innen Verbőcz nyugat, Csorna északnyugat, Fekete-Ardó északkelet és végül Hömlöcön keresztül csatlakozik a trianoni határhoz."48 Ungvár örökös főterének nevét már november 10-től Masarykról Horthy térre változtatták.49 Az ungvári Kárpáti Magyar Hírlap arról számolt be, hogy nem minden ungvári kávézóban, étteremben hajlandók kiszolgálni a magyar katonákat, tiszteket.50 Ezzel azonban már egy következő történet vette kezdetét.

Összefoglalva, az utóbbi bő másfél évtizedben keletkezett nagyszámú ukrán nyelvű szakirodalom foglalkozik Kárpátaljával, különösen a két világháború közötti időszakkal, az ukrán etnikai régiók egyikének történeteként konstruálja meg azt, az 1938-39-es autonóm területet pedig az ukrán államiság egyik kezdeményeként írja le. Sajnálatos módon a magyar szakmunkák alig vesznek erről tudomást, mint ahogy a memoárirodalom is kívül esik a látókörön. Kárpátalja történetét nem lehet leírni csak magyar - vagy csak ukrán - történetként, nem maradhatnak kölcsönösen reflektálatlanok a kutatások. A komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés időszaka különösen alkalmas annak bemutatására, hogy mennyivel sokrétűbb képet kapunk már pusztán az ismeretek szintetizálásával.

48 MOL, K-428, 732. MTI kőnyomatosok, Felvidék 1938.

49 MÓL, K-428, 732. MTI kőnyomatosok, Felvidék 1938.

50 Kárpáti Magyar Hírlap, 1938. november 13.

98