1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)
Simon Attila A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére) Az első bécsi döntés a mai napig a szlovák-magyar viszonyt traumatizáló események közé tartozik. Az 1938-as események értékelése ugyanis nem csak a két ország közvéleményét osztja meg, de a szlovák és magyar történetírás álláspontjai is meglehetősen távol vannak egymástól. Mint nemrég a fiatal szlovák történész, Miroslav Michela megállapította: míg a szlovák történetírás olyan sérelemként tekint az akkori eseményekre, amely a magyar elnyomás visszatérését eredményezte, addig a magyar historiográfia egyfajta történelmi igazságtételként értelmezi a bécsi döntést.1 S bár ugyanarról az eseménysorról beszélnek, a két történetírás más-más szempontokat tart fontosnak hangsúlyozni: a szlovákok soha nem felejtik el kiemelni, hogy két fasiszta hatalom később érvénytelenített döntéséről volt szó, a magyar szerzők pedig szívesen jelzik az új határok etnikai jellegét. A szlovák és magyar álláspontok között húzódó szakadék okait részben a huszadik századi szlovák-magyar történelem túlpolitizáltságában, illetve a bécsi döntés eseményeit máig kísérő érzelmi túlfűtöttségben kell keresnünk. A két történetírásnak a témához fűződő viszonyát az is meghatározza, hogy az 1938-as események értékelését más „igazságok" alátámasztására kívánják felhasználni. A magyar fél azáltal, hogy a döntés igazságos voltát hangsúlyozza, Trianon igazságtalanságát, az akkori határmegvonás alaptalanságát szeretné alátámasztani, míg a szlovákok azért igyekeznek kihangsúlyozni a döntés után Magyarországhoz csatolt területeken lezajlott erőszakos mozzanatokat, hogy ezzel teremtsenek érveket a második világháború utáni magyarüldözések (deportálások, reszlovakizálás, lakosságcsere) megokolásához. Mindannak ellenére azonban, hogy a bécsi döntés és Dél-Szlovákia Magyarországhoz csatolása visszatérő témája a két nép közötti történelmi vitáknak, a téma szakirodalmi feldolgozottsága meglehetősen hiányos, sőt a szlovák féllel ellentétben1 2 a magyar oldalon még a téma forrásainak gyűjte1 Michela, Miroslav: Okupácia, íi návrat. Viedenská arbitráz - rozdielne ponímanie historickej udalosti. História. 2007, 6. sz. 42-43. 2 A szlovák történetírás hagyományos - kommunistából nacionalistává vált - vonalának egyik meghatározó képviselője, Ladislav Deák az utóbbi években három kötetbe rendezve adta ki a bécsi döntéssel kapcsolatos szlovákiai és csehországi levéltárakban fellelhető dokumentumokat. A kötetek anyagának válogatása azon71
