1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)

ményes kiadása sem valósult meg. A magyar és szlovák szakma eddig egyaránt a döntés külpolitikai és diplomáciai hátterére (pl. a komáromi tárgyalásokra) figyelt, de magának a területátadásnak a végrehajtására, a döntés gazdasági szempontjaira, illetve az érintett (magyar és szlovák) lakosság reakciójára kevés figyelmet fordított.* 3 A jelen előadásban ezért elsősorban arra kívánok választ adni, hogy milyen magatartást tanúsítottak a szlovákiai magyarok a döntés előtti hetekben és a döntés végrehajtásakor, miközben példáimat a magyar-szlovák államhatár középső régiójából, Gömör, Nógrád és Hont megyéből veszem.

*

Az 1918. október 28-án megalakult, s 1920 tavaszáig „csehszlovák" nemzeti diktatúraként, majd az alkotmány elfogadását és az első parlamenti választásokat követően liberális parlamenti demokráciaként működő első Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi politikája meglehetősen kétarcú volt. A rendszer jellegéből fakadóan a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének számára is biztosítottak voltak az alapvető demokratikus szabadságjogok illetve az egyéni kisebbségi jogok, ám a több mint hárommillió német elszakadási törekvéseitől való félelem miatt, a prágai kormányzat végig elzárkózott a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak megadásától, s vehemensen üldözte a kisebbségi közösségek minden kollektív szimbolikus megnyilvánulását is, amit a magyar himnuszt éneklő, a március 15-t vagy augusztus 20- át megünnepelni kívánó csehszlovák állampolgárok ellen indított perek sora bizonyít. Ennek és a csehszlovák kormányzat politikájában végig jelenlévő nemzetállami törekvéseknek köszönhetően a történelmi tradíciói miatt Csehszlovákia megalakulását a szudétanémetektől is nehezebben elfogadó magyar kisebbség az első köztársaság teljes időszaka alatt sem tudott azonosulni a csehszlovák államiság eszméjével, s helyzetének hosszú távú megoldását az államhatárok revíziójától remélte.

Ebben a tekintetben a magyar lakosság többsége és az őket képviselő Egyesült Magyar Párt (EMP) törekvései között akkor is összhang volt, hogy

ban jól látható prekoncepciót feltételez, a cseh és szlovák telepesek erőszakos elűzésének a középpontba állításával a szlovák történetírásnak a fentiekben már vázolt koncepcióját erősíti. Lásd Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz. 2. november 1938. Dokumenty I. (20. September - 2. november 1938). Martin, Matica slovenská, 2002; Uő: Viedenská arbitráz. 2. november 1938. Dokumenty II. (2. november - 14. marec 1939). Martin, Matica slovenská, 2003; Uő: Viedenská arbitráz. 2. november 1938. Dokumenty III. (3. november - 4. aprít 1939). Martin, Matica slovenská, 2005.

3 A rendszerváltást követően a téma legteljesebb magyar feldolgozása Sallai Gergely: Az első bécsi döntés. Osiris, Budapest, 2002. A szlovák szakirodalomból Deák már említett forráskiadványának bevezető tanulmányai számítanak irányadó munkának.

72