1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Šona Gabzdilová-Olejníková: A bécsi döntés és Dél-Szlovákia, különös tekintettel a Rimaszombati járásra
hogy az 1910-es népszámlálást a legerőteljesebb nemzetiségi elnyomás és a szlovákok erőszakos asszimilációja idején tartották, annak eredményei ten- denciózusak és kevéssé hitelesek. A lakosság etnikai összetételének megállapítására az 1930-as népszámlálás adatait javasolták kiindulási alapul.14 Azt követően, hogy a magyar küldöttség elutasította a CSSZK küldötteinek javaslatát, a cseh-szlovák fél a történelmi Magyarország 1880-as nemzetiségi összesítését javasolta. Azonban ez a változat sem felelt meg a magyarországi tárgyalópartnereknek. Hogy az említett statisztikák mily mértékben különböztek, jól illusztrálják az alábbi táblázatok, amelyek a Rimaszombati járás Magyarországhoz visszacsatolt településeinek, magyar és szlovák lakosságról szóló adatait tartalmazzák. Az 1. és 2. számú táblázatban a szlovák és a magyar nemzetiségű lakosság számszerű adatai szerepelnek, az 1910-es osztrák-magyar és az 1930-as csehszlovák népszámlálás adatai alapján. 1. sz. táblázat: A magyarok és szlovákok száma a visszacsatolt településeken az 1910-es magyar népszámlálás szerint.15 Település A magyarok száma A szlovákok száma BaktiOsgyán 1358 65 Rimaszombat 6199 468 Tamásfalva 990 65 Zeherje 354 9 2. sz. táblázat: A magyarok és szlovákok száma a visszacsatolt településeken az 1930-as népszámlálás szerint.16 Település A magyarok száma A szlovákok száma Bakti 46 157 Osgyán 801 691 Rimaszombat 3504 2939 Tamásfalva 548 1318 Zeherje 312 23 14 1910-ben az anyanyelvet, 1930-ban a nemzetiséget vizsgálták. 15 A táblázat adatainak forrása: Magyar statisztikai közlemények. 1910. évi népszámlálása. Első rész. Budapest. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1912. 224-233. 1910-ben Bakti Rimaszombat része volt. 16 A táblázat adatainak forrása: Statisticky lexikán obcí v Republike Ceskoslovenskej. III. Krajina Slovenská. Praha. Ministerstvo vnútra a Státny úrad Statisticky 1936. 91-93. 65
