1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Ablonczy Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában

A nyilasok kétségkívül kifejeztek valamit a közvélemény hangulatából, és ráadásul azt is tudták, mit akarnak: hatalmat, még az év vége előtt. A kormány mögött nem állt igazi tömegtámogatás, a NÉP széthullóban volt, az Imrédy által szeptemberben meghirdetett „csodás forradalom" programja, és a miniszterelnök egyre kevésbé titkolt antiparlamentáris elképzelései miatt.

Ezekben a napokban megsűrűsödtek az események Teleki körül. 1938. november 2-án, az első bécsi döntés nyomán visszakerült Magyarországhoz a Felvidék többségében magyarok által lakott déli sávja, ami a nyilas agitá- ciót is elnémította. A 12 400 négyzetkilométernyi területtel több, mint egymillió lakos került vissza. A bevonulás eufóriájában Teleki is osztozott, bár az etnikai határkijelölés nem mindenben volt ínyére. Emellett kardoskodott Komáromban, de később már úgy állította be, hogy a bécsi döntés „a mi felfogásunkkal nem tökéletesen egyező elv alapján jött létre: a szorosan vett nemzetiségi arányszám alapján".10 11 Úgy ünnepelt, hogy Komáromba cserkészegyenruhában vonult be. így is tisztelegve a komáromi bencés gimnázium cserkészei előtt, akik a tárgyalások idején zajosan tüntettek a magyar delegáció mellett.

Feladata azonban még nem ért véget: ő volt a magyar küldöttség irányítója a magyar-szlovák határmegállapító bizottságban. Ténykedését illetően közeli munkatársa, Rónai András, Teleki empatikus, szakszerű és a szlovák féllel szemben nagyvonalú álláspontját emelte ki. Andorka Rudolf ezredes, az egyik tárgyaló, s Teleki miniszterelnöki kinevezése után a magyar delegáció vezetője már korántsem volt ilyen hízelgő: „Teleki pepecsel", „ludas a munkácsi határvonal meghúzásában", „tehetetlen", „igen merev", „pro- fesszoros bölcselkedő", akinek az az elve, hogy a határ ne vágjon szét birtoktesteket, s ezzel meghiúsítja a megegyezést.11 Teleki kezdetben többször is le akart mondani a főtárgyalói tisztről, csak munkatársai nyomására maradt - ami arra utal, hogy a feladat nyomasztotta.12 S talán a két jellemzés sem összeférhetetlen: a „pepecselés", az alaposság lehet rokonszenves a másik fél számára is. Távozása után mindenestre két hét alatt sikerült megegyezni a határ végleges vonaláról, ami arra utal, hogy a Vkf 2. vezetőjének lehetett valamelyes igazsága.

A határmegállapító bizottságban végzett munkáját nehezítette a novemberi kormányválság. Imrédy átalakította kormányát és lecserélte néhány, túlzottan retrográdnak tartott miniszterét: ekkor távozott az igazságügy-, az

10 Teleki Pál gróf: Magyar politikai gondolatok. Budapest, Nemzeti Könyvtár, 1941. 37-38.

11 Rónai, i. m. 137-141. MOL X-7497, Andorka Rudolf naplója, 1939. január 2-i, január 6-i, január 23-i, január 27-i, február 15-i, február 25-i bejegyzés. Lásd még Andorka Rudolf: A madridi követségtől Mauthausenig. Budapest, Kossuth, 1978. A határmegállapító bizottságról pedig Sallai, i. m. 173-202.

12 MÓL X-7497, Andorka-napló, 1938. december 19-i bejegyzés.

46