1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Ablonczy Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában

ipari, a földművelésügyi, a honvédelmi, miniszter, s helyükbe új, a jobboldali reformpolitika mellett elkötelezett politikusok kerültek. A november végi kormányválság nyomán, amelynek során a Horthy-korszakban egyedülálló módon a parlamentben leszavazták a miniszterelnököt, Horthy újra lm- rédyt kérte fel kormányalakításra. A fordulatot látva - és német nyomásnak engedve - lemondott Kánya Kálmán külügyminiszter is, akit kabinetfőnöke, Csáky István követett a Dísz téri minisztériumban. Valószínű, hogy Teleki véleménye nyomott a latban: Csákyval már 1919-ben együtt dolgozott a szegedi kormány külügyminisztériumában, kapcsolatuk később erősödött.

Amikor Teleki Pál 1939 februárjában kormányra került, az első nemzetközi konfliktus, amelyet meg kellett oldania Kárpátaljával volt kapcsolatos. A terület problémája csak érintőlegesen kapcsolódik az első bécsi döntéshez, mégis érdemes bővebben kitérni rá, mert jól megvilágítja a politikus gondolkodását, azt az alapállást, amely döntően új és tudományosan meghatározott politizálást akar (akármit is jelentsen az utóbbi).

Kárpátalja elsősorban politikai földrajzi szempontból volt fontos Telekinek, a Bánság mellett ez volt a másik vidék, amelyen etnikai revízión túlmutató tételeit szemléltette hallgatóságának. Ha másutt nem, a Szatmár vármegyében birtokos Teleki a nagybányai piacon minden bizonnyal találkozott ruszin földművesekkel fiatalkorában. Róluk ekkoriban kialakított véleménye azonban még nem ment túl a sablonos általánosítások szintjén.13 Később, az első világháború végén, amikor a magyar békedelegáció szakértői anyagainak összeállítását irányította, a kárpátaljai probléma már határozottabb körvonalakat kapott. A ruszin területekről szóló dokumentációban már felbukkannak azok az érvek, amelyeket Teleki később is hangoztatott: Kárpátalja és az Alföld gazdasági egymásrautaltságát, vízrajzi összefüggésüket.14 Nemcsak azt hangsúlyozta, hogy az Alföld felszívja a koldusszegény ruszin vidékek munkaerő-feleslegét. Az irat bőven élt a magyar kultúrfö- lény toposzaival is: a ruszinok nem alkalmasak ipari munkára, a városok lakosságának 90%-a magyar.15 A történeti érvek között pedig felbukkant az is, hogy sem a ruszin, sem a román nem őslakos a területen.16 A Tisza vízrendszerének egy kézben tartása szintén megfontolásra ajánlott érvként került a párizsi békekonferencia elé.17 Párizsban nem fontolták meg a magyar dele13 Teleki Pál gróf: Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez. Államtudori értekezés. Budapest, Kilián Frigyes utóda m. kir. Könyvkereskedése, 1904. [a belső címlapon 1903 szerepel - A. B.j 61.

14 Les négociations de la paix hongroise. Tome 1. Budapest, 1920, Hornyánszky. 473, 475-476. A memorandumot Apponyi Albert jegyezte, de megírása nyilvánvalóan nem egy ember munkája.

15 Uo. 478-479.

16 Uo. 473.

17 Uo. Tome 2. 391-394., 408-411.

47