1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
S természetesen kezdettől fogva fontos szerepet játszottak magyar külpolitikai doktrínában a kisebbségi magyarok érdekei is: ezeket a magyar kormányok kezdettől fogva párhuzamosan - az aktív nemzetközi kisebbségvédelem eszközeivel és a revízióra való felkészülés keretei közt - próbálták érvényesíteni.7 Amennyiben a magyar revíziós törekvéseket olyan külpolitikai programként határozzuk meg, amely végső következményeiben az 1918 előtti történeti magyar államterület visszaállításának igényét fejezte ki, akkor könnyen belátható, hogy a korabeli Európában hasonló nagyságrendű revíziós igényei egyetlen nagyhatalomnak voltak, mégpedig Németországnak. Jóllehet a weimari Német Köztársaság kezdettől fogva érdekelt volt a versailles-i békerendszer fokozatos lebontásában, a kelet-közép-európai régió területi átrendezésének kérdései a Stresemann-korszakban mindvégig háttérben maradtak. Ezzel együtt Budapest számára kezdettől fogva Németország jelentette a revízió szempontjából mértékadó nagyhatalmat.8 ció és propaganda sokszínűségéről ld. Kovács-Bertrand, Anikó: Der ungarische Revisionismus nach dem Ersten Weltkrieg. Der publizistische Kampf gegen den Friedensvertrag von Trianon (1918-1931). Südosteuropäische Arbeiten. München, R. Oldenbourg, 1997; Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Századok, 1997, 2. sz. 303-351. 7 Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Budapest, Kalligram, 2009, 10-11; Romsics Ignác: A magyar külpolitika útja Trianontól a háborúig. Rubicon, 2000, 9. sz. 17-24; Bárdi Nándor: A budapesti kormányzatok magyarságpolitikai intézményrendszere és stratégiája 1918-1938. Kisebbségkutatás, 2007, 1. sz. http://www.hhrf.org/ki- sebbsegkutatas/kk_2007_01/cikk.php?id=1769 (letöltve: 2010-07-29) 8 Eiler Ferenc: Németország Duna-völgyi politikája 1920-1938. In: Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi önismeret és nemzeti önazonosság Közép-Európában. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002. 37-63. http://www.mtaki.hu/docs/eiler_ferenc_ne- meto_dunavolgyi_politikaja.pdf . A bécsi döntéssel kapcsolatos német kormányzati politikáról ld. Brandes, Detlef - Kúrál, Václav (Red.): Der Weg in die Katastrophe. Die deutsch-tschechoslowakische Beziehungen 1938-1947. (Veröffentlichungen der deutsch-tshechischen und der deutsch-slowakischen Historikerkomissionen 3.) Essen, 1994. A régebbi irodalomból ld. pl. Hönsch, K. Jörg: Die Slowakei und Hitlers Ostpolitik. Hlinkas Slowakische Volkspartei zwischen Autonomie und und Separation 1938-1939. (Beiträge zur Geschichte Osteuropas 4.) Köln-Graz, 1965; Uö.: Der ungarische Revisionismus und die Zerschalgung der Tschechoslowakei. Tübingen, J. C. B. Mohr, 1967; Uö: Dokumente zur Autonomiepolitik der Slovakischen Volkspartei Hlinkas. (Veröffentlichungen des Collegium Carolinum 44.) München-Wien, Oldenbourg Verlag, 1983; Roman, Eric: „Munich and Hungary: An Overview of Hungarian Diplomacy during the Sudeten Crisis." East European Quarterly 8, no. 1 (March 1974), 71-97; Az újabb munkák közül a müncheni konferencia 60. évfordulóján rendezett konferencia anyagait közli Lukeá, Igor - Goldstein, Erik (Eds.): The Munich Crisis 1938. Prelude to World War II. London - Portland, Frank Cass and Company Limited, 1999. A kötetben található Overy, Richard: Germany and the 25
