1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében

Berlin már a korai harmincas évektől kezdve egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a külföldi német népcsoportok jogi, politikai helyzetének javítására. E tekintetben a Magyarországon élő német kisebbség helyzetével sem voltak Berlinben elégedettek, amit Darányi miniszterelnök 1937. novemberi berlini útján eléggé egyértelműen közöltek is a magyar kormányfővel. Nem véletlen, hogy ekkortól kezdve a magyar miniszterelnökség Pataky Tibor vezette nemzetiségi osztályán a kisebbségi magyar ügyek mellett egyre több figyelmet kellett fordítani a magyarországi németek által felvetett kérdéseknek is.9

Magyar részről viszont a német kisebbségi pártok, politikai vezetők magyar kisebbségi pártokkal szembeni távolságtartását rótták fel. Darányi útját követően elkezdődtek a Német Volksbund szervezet előkészületei, s ezzel párhuzamosan a német kisebbségi oktatásügy színvonalának javítása.10 11 Emellett a magyar kormány közbenjárására 1938. február 10-12-én Budapesten tárgyalt a Szudétanémet Párt két vezetője Karl Herman Frank és Franz Künzel, hogy megpróbálják összehangolni fellépésüket az Egyesült Magyar Párt vezetőivel, s ehhez a magyar kormány részéről is hathatós támogatást kapjanak. Künzel a berlini külügyminisztérium részére készített 1938. február 19-i jelentésében azt hangsúlyozta, hogy budapesti tárgyalásaik során a két exminiszterelnöknél - Bethlen Istvánnál és Darányi Kálmánnál - illetve Kánya külügyminiszternél egyaránt azt tapasztalták, hogy a magyar politikusok számára idegen a szudétanémet népiség gondolatkör, s a magyar revíziós törekvéseket is szinte kizárólag „csak a Szent István-koro- najogainak szempontjából" látják. Az is kiderült, hogy Esterházyék éppen a budapesti kormányzati elit Németországgal szembeni óvatos fenntartásai miatt nem voltak túlzottan lelkesek a Csehszlovákián belül a szudétanéme- tek által szorgalmazott „kisebbségi front" kiépítésében.11 Mindenesetre a szudétanémet kérdés felértékelődése, s ezzel együtt a szlovák autonomista törekvések megerősödése arra kellett, hogy figyelmeztessék a magyar diplomáciát, hogy a csehszlovák kérdés megoldásában Berlinben az etnikai megoldás alternatíváját egyre fontosabb eszköznek tekintették.

Munich Crisis, a Mutilated Victory? Uo. 191-215; Ádám Magda: The Munich Ciris and Hungary. The Fall of Versailles Settlement in Central Europe, uo. 82-121.

9 Darányi látogatásáról Id. Ádám Magda (szerk.): A müncheni szerződés létrejötte, i. m. 798-802; Sallai Gergely: „A határ megindul...", i. m. 139-146.

10 Spannenberger, Norbert: Der Volksbund der Deutschen in Ungarn 1938-1945 unter Horthy und Hitler. Oldenbourg, Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen in östlichen Europa, 2005.151-164.

11 Ránki-Pamlényi-Tilkovszky-Juhász (szerk.): A Wilhelmstrasse és Magyarország, i. m. 257-262.

26