1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében

mazkodva folyamatosan módosultak, de néhány alapelv, illetve a döntéselőkészítést befolyásoló fő szempont jól körülhatárolható.3

A revíziós törekvések sikeres megvalósításának feltételei közt az alábbi szempontok különíthetőek el jól egymástól a magyar külpolitikai vonalvezetésben. A nemzetközi, elsősorban a nagyhatalmi támogatottság nélkülözhetetlenségének felismerése egyidős a trianoni békeszerződéssel, hiszen az 1920. tavaszi titkos francia-magyar tárgyalások azonnal egyértelművé tették a közép-európai politikai viszonyok nagyhatalmi meghatározottságát. A korai húszas évek kezdeti katonai terveit nem számítva, a budapesti kormányok folyamatosan tisztában voltak azzal, hogy a trianoni határok megváltoztatása az azokat garantáló nagyhatalmak beleegyezése vagy legalábbis tudomásulvétele nélkül aligha bizonyulhat sikeresnek, tartósnak és védhe- tőnek. Bethlen István, a két világháború közötti magyar konszolidációs politika emblematikus alakja az 1920-as évek közepén felerősödött olasz-magyar közeledésben jelölte meg a revíziós igények nagyhatalmi támogatásának első biztató jelét, de a magyar revíziós célokat igyekezett a többi nagyhatalommal is első kézből megismertetni és elfogadtatni.

Kánya Kálmán, aki harmincas évek második felében a Gömbös-, Darányi- és Imrédy-kormányok külügyminisztere, kezdettől fogva nagy súlyt helyezett arra, hogy Franciaország, de különösen Anglia - a közép-európai

3 A magyar revíziós külpolitika jellegéről ld. Pritz Pál (szerk.): Sipos Balázs és Zeidler Miklós közreműködésével Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22-26.) szimpóziumának anyaga. Magyar Történelmi Társulat. Budapest 2006. http://mek.oszk.hu/ 05200/05284/05284.htm (Letöltve 2010.07.18.) A Csehszlovákiával szembeni revíziós politikáról legújabban ld. Eiler, Ferenc - Hájkova, Dagmar (et al.): Czech and Hungarian Minority Policy in Central Europe, 1918-1938. Prague-Budapest: Masa- rykűv ústav AV ÍR - MTA ENKI, 2009; Az első bécsi döntésről Id. Sallai Gergely: Az első bécsi döntés, Osiris, Budapest 2002; Uő.: A határ megindul... A csehszlovákiai magyar kisebbség és Magyarország kapcsolatai az 1938-1939. évi államhatárváltozások tükrében - Kalligram, Pozsony 2009. A csehszlovák válság idején a német-magyar kapcsolatok kulcsfontosságú megbeszéléséről ld. Pritz Pál: A kiéli találkozó. (Forráskritikai tanulmány), Századok, 1974. 3. sz. 646-679.; Uő.: Revíziós törekvések a magyar külpolitikában, 1920-1935. In Magyar Tudomány, 1979, 4. sz. 272-279.; Uő.: Magyarország külpolitikája a formálódó Berlin-Róma tengely árnyékában. Századok, 1981. 5. sz. 924-957..; Romsics Ignác: A brit külpolitika és a „magyar kérdés" 1914-1946. Századok, 1996, 2. sz. 34-132. Fülöp Mihály-Sipos Péter: Magyarország külpolitikája a XX. században. Aula Kiadó, Budapest 1998; Sak- myster, Thomas L.: Hungary and the Munich Crisis. The Revisionist Dilemma. Slavic Review, (32) 1973, 4. sz. 725-740; Lukács Zs. Tibor: A revízió reménye. Az 1933-as négyhatalmi paktum és Magyarország. Rubicon, 1997.1. sz. http://www.ru- bicon.hu / magyar/oldalak/ a_revizio_remenye_az_1933_as_negyhatalmi_paktum_ es_ magyarorszag/ (Letöltve: 2010-07-27)

23