1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után
tét részesítették előnyben. Ez a pénzintézet vette át ugyan a magyar törvények szerint a többi affiliált intézet feletti „tulajdonjogot", azonban képviselőiken keresztül a pozsonyiak irányítottak. A Komáromi I. Hitelintézet vette át a hitelnyújtásra vonatkozó szerződéseket, és az affiliációs kapcsolatban a pozsonyi bankot képviselte, de csak helyettesi minőségben. Az intézet működését szigorúan felügyelték: a komáromiaknak havi kimutatásokat kellett küldeniük Pozsonyba az üzlet alakulásáról, a hitelezésekről és folyamatos tájékoztatást kellett nyújtaniuk.20 A pozsonyiak 1939 végére 1940 elejére az érdekeltségi hálózatukat lényegében konszolidálták, bár vannak arra utaló jelek, hogy a hitel-megállapodásoknál a tornaljaiak és a lévaiak is ellentétes álláspontot képviseltek, azonban a központ mindig érvényesítette az akaratát. A pénzintézet vezetősége tehát a tőkegyűjtés új formáját hozta létre, és megszilárdította befolyását az affiliációiban. 1941 májusának végére egészen új helyzet állt elő: a politikai döntések felülírták a pénzintézet gazdasági érdekeit. A szlovák-magyar gazdasági megegyezéskor döntés született a már említett „kirakatintézetek" kialakítására. Magyarországon a szlovák kisebbség neve alatt a Slovenská hospo- dárska banka jött létre, melynek patrónusa a Slovenská banka volt.21 A reciprocitás elvének megfelelően a magyar kisebbséget a Pozsonyi I. Takarékbank és a Szepesi Hitelbank képviselte.22 A pozsonyiak az államközi egyezménynek megfelelően Nyitrán fiókot állíthattak fel, a szepesiekkel pedig hitelkapcsolatot létesítettek. Ezek a döntések azonban már nem tartoztak a bank vezetőségének jogkörébe. A döntő változás, mellyel 1941 májusában a pozsonyi intézet elveszítette önállóságát, a felsőbb politikai utasításra a Magyar Általános Hitelbanknak való alárendelődése volt: a hitelbanktól függő intézetté vált. A részvényeket lényegében a Pénzintézeti Központ vásárolta meg. A szlovákiai feltétel szerint azonban a részvénypakett tulajdonosa csak bank lehetett, így vette át a hitelbank a részvényeket.23 1941 áprilisától a hitelbank képviselőjének, gyakorlatilag a bank vezérigazgatójának, Farkas Lászlónak a döntései szabták meg az üzletkötéseket, hitel20 ANbS, BIsb, Kniha zápisníc, inv. í. 15, Jegyzőkönyv Bratislavai I-ső Takarékbank R.T. igazgatósági üléseiről 1939-1945, 1939. november 9. jegyzőkönyv. ANbS, Komár- nanská I. sporiteTna, inv. c. 8, Igazgatósági és közgyűlési jegyzőkönyvek 1926-tól 1942-ig bezárólag, 1939. október 29. jegyzőkönyv. Az affiliációkkal rögzített megállapodásokra lásd ANbS, Komárríanská I. sporitel'na, inv. i. 8, Igazgatósági és közgyűlési jegyzőkönyvek 1926-tól 1942-ig bezárólag, 1940. február 23. jegyzőkönyv. 21 ANbS, Slovenská hospodárska banka, 2. doboz, Vyroéné správy 1941-1943,1941- es zárszámadás. 22 ANbS, SpiSská úverová banka, Koreápondencia, Vyroéná správa za rok 1941. 23 ANbS, BIsb, Kniha zápisníc, inv. é. 15, Jegyzőkönyv Bratislavai I-ső Takarékbank R.T. igazgatósági üléseiről 1939-1945,1941. augusztus 16. jegyzőkönyv. 149
