1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után
nyújtásokat és -engedélyezéseket, az alkalmazottak illetményeit és jutalmazásukat. Az 1941. május 30-i igazgatósági ülésen, melyen a tőkeemelésről döntöttek, Kállay Rudolf, a hitelbank ügyvezető igazgatója is részt vett.24 Esterházy Jánost 1941 augusztusában választották a pénzintézet elnökének.25 A magyar külkereskedelem szempontjából a Pozsonyi I. Takarékbank adminisztrációs-technikai jelentőséggel bírt. A pozsonyi bank a Magyar Általános Hitelbank megbízásából a két ország közötti árucsereforgalom pénzügyi műveleteiben, valamint a klíringgel kapcsolatos ügyletek lebonyolításában vett részt. A bevezetőben említett Esterházy-féle beszéd mélyszövetében tehát ezek a történések húzódtak meg.26 A szlovákiai magyarság számára a kisebbségpolitikai és szerényebb mértékben a gazdasági önszerveződés szempontjából a 17 fogyasztási és 12 hitelszövetkezet, valamint a Magyar Párt gazdasági, iparos-kereskedői szakosztálya mellett a Pozsonyi I. Takarékbank kapott fontos szerepet.27 24 ANbS, Kniha zápisníc, inv. c. 15, Jegyzőkönyv Bratislavai I-ső Takarékbank R.T. igazgatósági üléseiről 1939-1945,1942. május 30. jegyzőkönyv. 25 ANbS, Kniha zápisníc, inv. c. 15, Jegyzőkönyv Bratislavai I-ső Takarékbank R.T. igazgatósági üléseiről 1939-1945, 1941. augusztus 31. jegyzőkönyv. A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank R. T. azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár, 1842-1942. Pozsony 1942. 30-31. 26 A tárgyalt problémakör, a szlovák és magyar politikai-gazdasági érdekérvényesítés, és általában a kérdéskomplexum nemzet-, illetve gazdaságpolitikai vonatkozásai további kutatásokat igényelnek. 27 A szövetkezetekre lásd Magyar Naptár az 1941. évre. 72-76. A Magyar Pártra uo. 68-71. G. Kovács László, i. m. 137-141. 150
