1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után
zőtlen mérleget mutatott ki: csökkent a betétállománya és jelentős kamat- veszteség lépett fel. Ebben a helyzetben más pénzintézettől volt kénytelen kölcsönt felvenni. Az intézet áthelyezésének, az országnak a határtól távolabb lévő biztonságosabb részébe való átköltöztetésének a gondolata is felmerült. Az esetleges jövőbeli károk és iratvesztések elkerülése végett a legfontosabb dokumentumokat és az agendát egy másik pozsonyi épületben helyezték el, az ellenőrző osztályt úgyszintén. Az utóbbit november folyamán költöztették vissza a székházba.14 A bank vezetősége 1938 novemberétől tapogatódzó tárgyalásokat folytatott a Magyar Nemzeti Bankkal, a Pénzintézeti Központtal és a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral, hogy első lépésben a lejárt visszleszámítolt váltókat rendezzék. A magyar területre került affiliált intézeteiknek a pesti pénzintézetnél kellett letétbe helyezniük a váltókat és külön számlán kellett elhelyezniük tartozásaikat. A szóban forgó intézetek, a pozsonyiak kezessége mellett, hitelkérelmeikkel a pesti takarékpénztárhoz fordulhattak. Az érdekeltségeiket erről levélben értesítették, megszabták a pénzügyi tranzakciók feltételeit és biztosították őket, hogy az összeköttetéseket fenntartják és szorosabbra fűzik, a hitel-megállapodásokat meghosszabbítják, de konkrét terveikről később tájékoztatják őket.15 A második fontos problémahalmazt az új törvényi környezet ismeretének hiánya alkotta. Nem tudhatták, hogy az immár más állam területén, Komáromban, Vágsellyén, Léván, Rimaszombatban és Tornaiján található intézeteikre milyen új pénzügyi rendelkezések vonatkoznak.16 A harmadik problémát a megnehezült kapcsolattartás alkotta: az instrukciók és személyes kapcsolatok gyakorlatilag több napra-hétre megszakadtak, ez a banküzem működését hátráltatta, hiszen a döntések mérlegelésénél az anyaintézet gyakran kikérte vagy meg is követelte a helyismerettel és háttér-információkkal rendelkező kisebb pénzintézetek képviselőinek jelenlétét Pozsonyban. A kapcsolattartáshoz, mint bizonytalansági tényezőhöz szorosan kapcsolódott az időtől való félelem, tehát, hogy ez az átmeneti állapot meddig állhat fenn. Joggal tartottak attól, hogy a kapcsolat meg14 ANbS, BIsb, Kniha zápisníc, inv. c. 14, Jegyzőkönyv a Bratislavai I-ső Takarékbank R.T. igazgatósági üléseiről 1932. I. 13.-1939. IV. 21-ig, 1938. szeptember 26. jegyzőkönyv. 15 Ezzel párhuzamosan prágai tárgyalásokat is folytattak, melyek részleteit forráshiány miatt nem ismerjük. Az elcsatolt területeken található követeléseiket és tartozásaikat a Csehszlovák Nemzeti Bank devizaosztályán jelentették be. ANbS, BIsb, Kniha zápisníc, inv. é. 37, Végrehajtóbizottsági jegyzőkönyv 1936. június 26.-1939. szept. 15.1938. november 19. jegyzőkönyv. 16 Öt affiliált intézetről van szó: Komáromi I. Hitelintézet, Lévai I. Bank, Rimaszombati Bank, Első Vágsellyei Bank, Tornaijai Hitelintézet. Az Ipolysági Takarékbank és a Somorjai Hitelintézet megőrizte önállóságát, szerződéses viszonyban volt velük. 147
