1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után

után, az egykori kisantant országok felbomlása következtében (Romániát kivéve) 1941-re a térségben - egy homokra épülő - „középhatalom" bűvkörében élt, a szlovákiai magyarság gazdasági támogatása, a két világháború közötti helyzethez hasonlóan csupán illúzió maradt. Ilyen irányú politikát, legfőképpen a háborús időszakban, sem a külpolitikai koncepciók, sem az anyagi források nem tettek (tehettek) lehetővé. A magyar gazdaság 1941-re, hasonlóan a térség többi országához, a német gazdaság kiszolgálójává vált.12

A két szomszéd ország közötti hatalmi-politikai erőpróbák, a kisebbségi kérdés megoldatlanságából származó konfliktusok hátterében a birodalmi német nyomásgyakorlások eredőjeként jelentek meg a szlovák bankrendszerben az ún. nemzeti népcsoportok, tehát a szlovákiai németek és magyarok pénzintézetei. Ezeket a kategóriákat a korabeli nemzetpolitikai gyakorlatok és érdekek hívták életre, de nem felejthetjük el, hogy alapjában véve gazdasági szervezetek voltak. 1941-ben a szlovák-magyar gazdasági egyezmény eredményeképpen két bankot a szlovákiai magyarság pénzintézetének nyilvánítottak (Pozsonyi I. Takarékbank, Szepesi Hitelbank). A szlovákiai németek intézetei birodalmi német nagybankok irányítása és ellenőrzése alatt álltak. A Pozsonyi 1. Takarékbank helyzetét tehát az előzőekben vázolt összefüggésekben vizsgálhatjuk.

A pénzintézet vezetősége 1938 őszén-telén számos problémával szembesült. Először is a határváltozás során felmerülő pénzügyi problémákkal, főleg az affiliációik által benyújtott váltó-meghosszabbítások akadályaival, a betételvonásokkal, illetve a betételhelyezések áttekintésének zavaraival, kamatveszteségekkel és az értékpapír-üzlet bizonytalanságaival (egy időre elálltak a csehszlovák állampapírkötvények vásárlásától).13 A bank már 1938 szeptemberében a feszült és kiszámíthatatlan politikai helyzet miatt kedvety mad'arskej menáiny na Vychodnom Slovensku v rokoch 1939-1944 v zrkadle zupnej agendy. In Rocenka Katedry dejín humanitnych a prírodnych vied Presovskej univerzity, 2003, 128-141. Esterházy életrajzára Molnár Imre: Esterházy János. Duna- szerdahely, Nap Kiadó, 1997. Esterházy áttekintése a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatokról és a magyarság gazdasági helyzetéről A kisebbségi kérdés. Válogatott írások, beszédek, interjúk. Budapest, Ister, 2000. 153,168-170, 225-251. A szlovák-magyar tárgyalásokra Janek István: Magyar-szlovák diplomáciai puhatolózások 1943- ban a két állam egymással szembeni szándékairól. Regio, 2006,3. sz. 97-115.

12 Magyarország gazdasági helyzetére Kaposi Zoltán: Magyarország gazdaságtörténete 1700-2000. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2002. 319. A szlovákiai magyarság gazdasági megszervezésének tervére 1939-ből lásd Magyar Országos Levéltár, K-69, 639. csomó, 5. dosszié, 4c, „E"-Csehszlovákia.

13 ANbS, BIsb, Kniha zápisníc, inv. c. 37, Végrehajtóbizottsági jegyzőkönyv 1936. június 26.-1939. szept. 15.1938. október 10. jegyzőkönyv. Uo. Kniha zápisníc, inv. é. 14, Jegyzőkönyv a Bratislavai I-ső Takarékbank R.T. igazgatósági üléseiről 1932.1. 13.-1939. IV. 21-ig, 1938. november 11. jegyzőkönyv.

146