1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben

véllel rendelkezőket engedték át). Azt hozták fel indokként, hogy a szlovák földművesek igazolványai nincsenek rendesen kitöltve, hiányoznak belőlük a kocsik adatai és a saját parcellák megjelölése, ami fontos a termés megadóztatásához.60 A határforgalomról szóló egyezménynek éppen a szlovák parasztok által magyarországi földjeiken megtermelt termés megadóztatásának és elvámoltatásának lebonyolításában voltak hiányosságai. Az emberek panaszkodtak, mivel sokukat - főleg a szegényeket - megbüntették azért, mert nagyobb mennyiségű valutát vittek ki magukkal Magyarországra, a magyar területen kaszált széna vámjának kiegyenlítésére, miközben csak 20 koronát volt szabad kivinni.61 A magyar járások különféleképpen szedték be az adót, és a szlovák állampolgárok nem egyszer valutajegyzék használata nélkül adóztak, amivel a szlovák államigazgatás szerint akaratlanul is, de megrövidítették az államot (a Szlovák Köztársaságot).62 Ezért a szlovák pénzügyőr szervek az állandó határátlépő igazolványok tulajdonosait gyakran vizsgálták és megbüntették. Hasonló problémák merültek fel valószínűleg minden mezőgazdasági szezonban. Erre abból az anyagból is következtethetünk, melyben a helyzet megnyugtatása céljából a nagyrőcei járási parancsnok 1944 tavaszán a pénzügyőr szervek lakossággal szembeni elnézőbb eljárására kéri a pénzügyminisztériumot.63

A hasonló problémákat a közigazgatás igyekezett megoldani - részben sikerrel, miközben gyakorlatban maradtak a szlovák szervek és a magyar tisztségviselők találkozói. 1943. július 15-én Félben jött létre egy találkozó, melyen a somorjai főszolgabíró és a pozsonyi járási parancsnok vezették a küldöttségeket. A felek a következő, kishatárforgalmat érintő kérdésekben kötöttek megállapodást: 1. a határátlépő igazolvány láttamozásának visszautasítása esetén fel kell tüntetni annak okát a lista megjegyzés rubrikájában;

60 A nemzetvédelmi minisztérium, 1940. június 18. leiratából. A külügyminisztérium ezt az ügyet átadta a budapesti nagykövetségnek, további rendezés céljából. NA, f. MZV, k. 113, c. 50004/1940.

61 SNA, f. ÚŐB, k. 504, é. 27936/1943.

62 Minél többet fizettek írásos feljegyzés nélkül a szlovákok Magyarországon, annál kevesebb adót fizettek otthon, mivel Szlovákiában az adóköteles, megtermelt termést a magyar hivataloknak kifizetett rész nélkül jelentették be. Érthető, hogy ez a módszer zavarta a szlovák pénzügyi szerveket. Egy határmenti gyűlésen, a korponai járási parancsnok észrevette például, hogy a magyar államapparátus kiadott egy rendeletet (Közellátásügyi Miniszter 700.360/1943 sz. rendelet), mely szerint a Magyar- országon földtulajdonnal rendelkező szlovák állampolgároknak, be kellett szolgáltatniuk a termés egy részét a magyar hivataloknak, ezért viszonos intézkedés foganatosítását javasolta. A magyar szervek az adó meg nem fizetése esetén akadályozták a termés kivitelét. SA Banská Bystrica, f. Pohronská zupa (a továbbiakban PZ) II., k. 30, c. 2871/1943 prez. ŐA Banská Bystrica, f. PZ II., k. 32, c. 2836/1943 prez.

63 ŐA Banská Bystrica, f. PZ II., k. 46, é. 1559/1944 prez.

136